Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-04 / 8. szám
1912. április 4 UjJmtmm 3. oldal Reméljük, és elvárjuk az intézők buzgóságától, hogy a betegeket mihamarább megszabaditják legnagyobb bajuktól : a kórház hiányának krónikus betegségétől. A bizottság ülésén felvetődött az uj körkórház elhelyezésének kérdése is. Ez a kérdés már régen eldöntöttnek és megoldottnak látszott, mert egy olyan nagyszerű hely áll a város rendelkezésére, mint a hét holdas szentvéri telep, amely egészséges helyen és a vasúthoz közel fekszik. Minthogy azonban a vízvezetéki kutak közül a szentvéri faipariskolába is szándékoznak egyet elhelyezni, felmerült a kérdés: vájjon nem fogja-e a város közönségét disgustálni a kórháznak vízvezetéki kutakhoz való közelsége. Sokan vannak amellett, hogy a kórházat ne a Szentvérben, hanem a városnak valamely más pontján helyezzék el. Ez határozottan helytelen álláspont, mert a közkórház lehet olyan jól csatornázva, hogy abból bacillus a földbe nem juthat. De ha ez megtörténhetnék és akkor is lehetetlen az, hogy a bacillus 600 méteres utat tegyen meg a föld alatt, és akkor még 120 méter mélységben a vízvezetéki tartályba juthasson. ELITE KÍVÉHtZ Elsőrendű szórakozó Tulajdonos: hely. Bolnnk Inipaf Ma és minden este oaiogn iUZSGl. elsőrangú cigányzene lem főiímTImH borotválkozik, mert nála kívánatra a legújabban tökéletesített RASOLLAL is szőrtelenitlk. ÍStl8! mm 8ERNÁT, lilM-jlti 2. Ebben a pillanatban, kuszáit hajjal, rendetlen ruhában, egész testében remegve, Niania állott előttünk. — Nézzétek ezt az álnok kígyót — szólt a leány könnyezve és a szomszédos kertre mutatóit. Ez a vén macska! — Éppen most vert meg és összevissza karmolt. Gyűlölöm . . . mindent elárulok, ez lesz a bosszúm. — A titkot most fogom elárulni maguknak: hogy a gazdám ezt a nyomorultat soha el ne hagyja, soha más asszonyt ne szeressen, hogy mindig fiatalnak és szépnek tartsa, — ő maga égette ki a gazdám szemét! — Én magam láttam, amint mérget töltött a vízbe, amelyben naponta a szemét mosta. Hirtelen éles kiáltást halottunk. — Niania! Niania! Összerezzentünk. A szerencsétlen leány pedig félelmében fogvacogva szólt: — Meglátott! Meghallott és tudja, hogy fecsegtem . . . Elvesztem . . . Másnap reggel hallottuk, hogy Jaques feleségével és a cselédséggel még az éjjel sürgősen elutazott. Soha többet nem hallottam róluk semmit. Ch. F. A királyi kézirat története (Ki fogalmazta a király levelét ? — Mikor készült, kik ismerték, ki és mikor hozta? — A király érzékenysége) Budapest, ápr. 3. A király levelet irt a nemzetnek, illik ezzel foglalkozni. A levél lojális, lírikus húrokon zengő, megkapóan szubjektív és kifogástalanul kicsiszolt mondatai szinte elkápráztatták egy másodpercre az országot. Hiszen ilyen közvetlen melegséggel és őszinteséggel csak köztársasági elnökök, népvezérek és forradalmi kormányzók szólhatnak plakáton a néphez és nem a legridegebb, legfagyosabb és legmajesztétikusabb pózokkal élő spanyol etikett zordon udvara: Bécs. Szinte republikánus deklarációnak kellett néznünk egy másodpercig ezt a minden pontjában gondosan kieszelt és minden névelőjével kiélezett levelet, amelynél soha ragyogóbb és alkotmányosabbnak látszó köntösben nem jelent még meg cézári manifesztum, császári ultimátum, lírikus hangú chlopyi hadiparancs. Mert ez a plakát a legügyesebb kifejezője a „sic volo: sic jubeo“ parancsszerü felkiáltásának. Beavatott forrásból sikerült megszereznünk e szokatlan műfaj „uralkodói levél“ születésének, vajúdásának és fogalmazási odisszeájának hiteles történetét. A felületes látszat úgy állítja be e levelet, mintha öreg királyunk végső kétségbeesésében íratta volna, amikor már más megoldás nem volt. Pedig nem igy történt. E levelet ismeretlen szerző már szerdán megfogalmazta és az első szöveget báró Skerlecz Iván szerdán már magával hozta Budapestre alternativ megoldásként arra az esetre, ha a Kossuth- párttal a megegyezés nem sikerül. Csütörtökön délben már a zsebében volt Hédervárynak a levél szövege, amikor a Kossuth-párttal tárgyalt. Szerdán este és csütörtöknn reggel megmutatta már e szöveget a minisztereknek, báró Láng Lajosnak, Tisza Istvánnak és Andrássy Gyulának. Tisza és Lukács stiláris módosításokat is végeztek rajta és az igy megváltozott szövegű levelet vitte csütörtökön a miniszterelnök Bécsbe, ahol Thallóczy Lajos közös pénzügyminiszter, osztályfőnök véglegesen megstilizálta, az érzelmi részek több paszusát törölte s így a levél rövidebb és ridegebb lett az eredeti fogalmaávány szövegénél. A levél tehát magyar nyelven készült. Ezt fordította le németre báró Skerlec Iván, de a rendkívüli fontosságú szöveg egyes vitás kifejezéseinek lefordításánál kikérték egyik németnyelvű lap kiváló szerkesztőjének véleményét is. Ennek a levélnek érzelmi lírája hát korántsem olyan közvetlen, őszinte és spontán, mint a milyennek látszik. Nem is a perc váltotta ki, hanem a körmönfont, öreg, a politika minden hájával megkent államférfiak nagyon is átgondolt, nagyon is cizelláló verejtékes munkája. Nem kevésbé keltett meglepetést an- ] nak publikálása sem, hogy a király elér- zékenyült és lemondással fenyegette Hé- derváryt. Az audienciák lefolyásáról nem szoktak és nem szabad egy kukkot sem elárulni, miért terjesztették tehát éppen az audiencia részesei el ezt a megható intimitást, amelynek elfecsegése máskor súlyos vétek, a legmegbocsáthatatlanabb indiszkréció és udvari szempontból: a legfőbenjáróbb bűncselekmény? És miért erősítette meg ezt cáfolatával az osztrák kőnyomatos ? így összevetve az eseményeket: szürke próza lesz az érzelmes líra és a politikai boszorkánykonyha egy nagyon is oknyomozható s izekre szétszedhető slágere ez a különben őszintén megható és mély tisztelettel veendő udvari romantika. BUTißd nrninun évtizedek óta a vá- Bff! IM U I I mm ™s közönségének a Károlyi-ház. Káveházak nyíltak és záródtak be, a Károlyi-ház azonban megmaradt a polgárság kedves és otthonos találkozó helyé- \X7'oic'7 Kláriit több nek. Kávésát. ” vJloA előnyös oldaláról ismerik megyeszerte Élelmiszerhamisitás a szatmári piacon. Megbüntetett tejhamisitók. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1912. ápr. 3. Nagyvárosi fejlődésünk immáron elérkezett abba a stádiumba, hogy lassanként felöleli a nagyvárosok életének ha nem is minden előnyét, de bűneit minél nagyobb mértékben. Legújabban az élelmiszerhamisitás vonult be nagyvárosi életünkbe. Ha eddig panaszok voltak, hogy drága a piacon minden, most megtetéződik ez a panasz azzal, hogy a drága pénzen hamis élelmiszereket kap. A szatmári rendőrség ugyanis az elmúlt héten — igen helyesen — razziát tartott az élemiszer piacon. A razzia alkalmával több tejes köcsög tartalmát gyanúsnak találták és elkobozták. A vizsgálat megállapitetta, hogy a lefoglalt tejes köcsögök egy részének tartalma alaposan fel van higitva vizzel. A három tejhamisitó a községi bíróság elő került és Papp Ottó községi biró mindhármat megbüntette és pedig: Kocsán Jánosnét 26 kor., Vaján Lász- lónét 28 kor. és Váradi Bálintnét 38 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az ítéletet, a melyet a megbüntetett tejhamisitók megfelebbeztek, a városi tanács is jóváhagyta. Amilyen felháborodással látjuk, hogy a tejhamisitók a szatmári piacon megkezdték működésűket, olyan örömmel vesszük tudomásul, hogy a hatóság megkezdte ellenük az irtó hadjáratot, amely azonban csak akkor fog teljes sikerre vezetni, ha az élelmiszer hiénákra nagyobb, érzékenyebb büntetéseket rónak, egyszersmind gondoskodnak arról is. hogy az ítéletek mindenkor nyilvánosságra jussanak, hogy a közönség óvakodjék az ilymódon kipellengérezett élelmiszer-hamisítókról. Gallérok gőzmosása BL_|1 | Jfg gL. | y jß$<Ä|§ Kézimunkák, glacé keztyük, tükÖrféimyGl hófehérre B BiJ J ^^8 bútorok, szőnyegok tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinci-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886
