Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-21 / 22. szám
4. oldal TŐZSDÉK. Budapest, ápr, 20. Értéktőzsde. Osztr. hitel Ö36-— Magy. hitel 83050 Jelzálogbank 465 50 Leszámítoló 540-50 Magyar bank 665"— Rimamurányi 723 — Közúti vasút 756-50 Városi vasút 414"— Salgótarjáni 720 — Hazai 300 — • Koronajáradék 89-15 A tőzsdén Lukács kinevezését barátságosan fogadták, csak a Dardanellák bombázása okozott némi nyugtalánságot. Bécsi tőzsde barátságos, irányzaja nyugodt. Gabonatőzsde. Búza ápr. 11-92 „ máj. 11-82 „ okt. 1105 Rozs ápr. 10-65 „ okt. 9-19 Tengeri máj. 9-23 a jul. 9-21 Zab ápr. 1015 „ okt. 8.76 Irányzat magasabb külföldi jegyzések folytán szilárd. Dr. BORGIDA ENDRE ügyvéd irodáját május 1-töl az uj városi bérpalotába (A. épület I. emelet) helyezi át. CAfíA IC íogsorok, ■ w w« "óarany koronák, csapos fogak, J-amerikai hídmunkák, melyek rágásra alkalmasak, a legjutányosabb árban, jótállás mellett készülnek l'k ,4 l)Ö\T fogászati műtermében UAV1U UUU11I, SZATMAR, Lévay-ház, Törvényszékkel szemben. Mozi a városházán. Azok közt a városboldogitó, hol kövér, hol ösztövéres eszmék közt, nem utolsó helyet foglalt el a mozi, mellyel most egyszeriben megakarják menteni a városi költségvetés Titanicját. Jövedelmező vállalatokról kell gondoskodni, hogy meg ne fuljunk, kedves polgárság. A mozi. A kinema-sketsch. Egyelek meg eszme, csakhogy te is kipattantál már — igaz, a más fejéből. A dolog úgy jött ugyanis, hogy van ennek a város polgárságának egy eléggé magára hagyatott adófizető eleme —• ez az iparosság. Az iparosok tudvalevőleg a Kazinczy-utcán kultúrpalotának beillő modern épülettel gazdagították ennek a városnak a szépészeti érdekeit. A városházán addig Ígérgették ehhez a szép eszméhez az anyagi segélyt, — amig az iparosok kénytelenek voltak a maguk leborotvált szakállára hozzáfogni a dologhoz. Hogyisne, iparos! Nem vagy ta Pázmány-konviktus, — mi a fenét akarsz te a várostól? Ülj le a tüdődre s forgasd tovább a gyalut, a dikicset, meg ami a kezed-ügyébe esik és és ... fizesd a pótadót . . . Az iparosok azonban mégis építettek. Nem a mának, hanem a jövőnek. Végre Van a városon egy közcélt szolgáló épület, amire Öt év múlva nem mondjuk rá, hogy ez a régmúlt idők számára készült. Az iparosok azonban szegények s mit tesz Isten a szegényekkel ? Az iparosok élén álló agilis főkapitány fejéből kipattan az eszme, hogy adjuk ki az uj iparos otthon gyönyörű dísztermét egy előkelő mozi vállalatnak. Ki is veszik a termet, a vállalat az iparhatóságtól már meg is kapta az engedélyt. Olyan bért kapnak az iparosok, a melylyel az uj otthon amortizátiós összegét könnyen, gond nélkül fedezik. Nincs megterhelve a város. És jót tettünk a város tekintélyes elemével, a hajdan oly erős iparossággal. Dehát minek is van irigység a világon ! ? Mint a népdalköltő Szatmáron mondaná ?! Itt van nekünk egy Pannóniánk, annak van egy bent nem hallható díszterme. — Az Isten is mozinak teremtette. — Rá is érne mozizni. A Kolumbus tojása azonban nem tud megszületni. Eszünkbe jut, hogy ha ez a terem nem hallható — tegyük legalább láthatóvá. Adassunk elő benne pikáns ki- nema sketscheket! A tanács tagjai úgynevezett próba előadásokat is végig nézhetnek s megállapíthatják, hogy meiyik disznóság nem való még Szatmár közönségének ! Nem . . . nem és nem jön rá senki. Miért kérdezné a nyájas olvasó ? Mert a tenyerünkön nincsen szálszőr. Hogy lehet akkora szőrt kihúzni — mondja a cikkíró ? Az uj iparos otthon agilis elnöke azonban megadja az eszmét és egyszerre bölcsek leszünk mind. — A hivatalos előterjesztés megindul s szól szaporán „minél tovább a színházi helyzete és szerepe is hazafias és kulturális jellege mellett hovatovább szórakoztató, mulattató, ezzel kapcsolatban üzleti jellege domborodi ki.“ Hát persze, hogy igen. De akkor tessék a színháztól megvonni a 15.000 korona évi szubvenciót, a mit a várostól fűtés és világítás révén élvez. Mindjárt kint lesz a város a vízből. Ez maga többet jövedelmez, mint az uj, városi mozi. És nem ütünk egyet az iparosságon? Vagy az iparosság az azemlékeze- tes „rongyoshad“ közé tartozik, a melyet rúgni lehet, ha jól esik ? Eddig talán még se vagyunk Szatmáron, ebben a kereskedő és iparos városban, nagyjó uraimék! Dr. PRINCZ ALADÁR ügyvédi irodáját a nagy Takarék épületében .. (Deák-tér 18. szám alatt) megnyitotta. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ RRA| |M MÓR rézműves és § □ DSAMUIN IVIUMA vizvezetékszerelő □ ~ Szatmár, Hidköz í. Alapittatott 1851 □ i □ □ !■ i □ Készít szoba- és gőzfürdőt, vízvezetéket, szívó I P és nyomószivattyukat. Raktáron tart pálinka- □ főző, mosó- és takaréktüzhely-üstöket, per- ! □ — metezőket és mindezek szerkezeteit — □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ 1912. április 21 SZÍNHÁZ és ZENE * Dénes Ella jutalomjátéka Virággal, tapssal, babérral és meleg tüntetéssel telt el az est. Mindenki tapsolt és tüntetett. Azaz, hogy csak a közönség tapsolt, a tüntetést a színészek maguknak tartották. Tüntetőén rosszul és slendriául játszottak. Valósággal cirkuszt csináltak a színpadból. Dénes Ella kiváló játékával, szép énekeivel és kedvességgel igyekezett reparálni a kartársak buzgalmát s a közönség hálája s szeretete egész este feléje fordult. Színházi műsor: Szombaton Heltai Hugó jutalomjátékául, újdonság itt először: „A nap hőse“ énekes bohózat. (Bérletszünet.) Vasárnap délután utolsó délutáni előadás „A Suhanc“ operett, a czimsze- repben H. Bállá Mariskával. Este Feledi Boriska bucsufelléptéül: Gül-Baba vagy: a Rózsák atyja »operett. (C.) Hétfőn újdonság másodszor „A nap hőse“, énekes bohózat. (A.) Keden utolsó előtti előadás Harmat Zseni bucsáfelléptéül „Keserű mézeshetek“, bohózat újdonság Kövesy Alberttól B. Szerdán utolsó előadás „Válás után“ Bisson A. francia vigjátéka. (C.) Di BARTHA JÓZSEF Dü TANÓDY ENDRE ügyvéddel társulván, ügyvédi irodáját Rákóci-u. 7. szám alá (a ref. egyház házában) helyezte át A lepénzelt „tauglich“ Kató naszab aditó őrsvezető. ' > _ yü . ■ — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 20. A Rendőri Közlöny legutóbbi számában olvastuk, hogy Kárpáti Károly szatmári szakaszvezető, címzetes őrmester az ezredétől megszökött, amiért is ellene a nyomozólevél kiadásá elrendeltetik. Kárpáti szökésének — amint az Uj Szatmár tudósítójának sikerült megtudni, igen érdekes előzményei vannak. A szakaszvezető szabad időében egy jövedelmező speciális foglalkozást űzött: a katona szöktetést. Hogy hány embert mentett ki a katonai szolgálat alól, az még nincs ^negállapitva, annyi azonban bizonyos, hogy nagyban űzte ezt a jövedelmező mesterséget. „Pénzért mindent“. Ez volt a jelszava Kárpáti Károly őrmesternek és ennek a híre hamar elterjedt azokban a körökben, ahol nem sajnáltak egy kis pénzt a katonai bajok megváltásául. így aztán a klientúrája is nagy volt Kárpátinak. Bűnei közül egyelőre a következőket sikerült megtudnunk : A múlt évben besoroztak katonának Ari Károly és Nagy József turricsei legényeket. A besorozott fiuk kétségbeesve fordultak fühöz-fához, hogy megmeneküljenek a háromévi gyöngyélettől. Kétségbeesve panaszolták él bajukat K. Garda Lajos turricsei gazdaembernek. Garda, aki Demokrácia a fényképészetben E az enyveshát. = Klein Sándor „Első szatmári villanyfényképészete“ kitűnő kidolgozásban készíti ezeket az apró fénykép-bijoukat. Rendes fényképeket és fényképes levelező-lapokat is készít feltűnő szépen, olcsón és ha kívánják : 24 Óra alatt. Felvételek reggel 8-tól este 8-ig borús időben is
