Új Szatmár, 1912. március (1. évfolyam, 1-5. szám)
1912-03-27 / 1. szám
1812. március 27 5. öítía! kellett érte küldeni. Két négylovas iga kell 9 métermázsa teherhez és a két fuvar 48 koronába kerül. Nem kell nagy számitás hozzá, hogy milyen arányban drágítja meg ez a portékát, amelyhez amúgy is nehezen tudnak hozzájutni a keserves anyagi helyzetben levő panyo- laiak. Az árvíz nyomai. Nábrádtól kezdve Keér és Semjén mellett hatalmas védtöltés választja el a veszedelmes kanyarulatban haladó Szamos folyót a községektől. Itt nem is csinált bajt az árvíz. A töltés megvédte a községet, de viszont annál nagyobb erővel szorította vissza a vizet Panyola felé, ahol az alig egy méter magas apró töltésen könnyen tört át a pusztító jeges ár. Amint a magas töltést elhagyjuk, már mindenütt láthatni az árvíz nyomát. A szántóföldek vastag iszapréteggel vannak borítva, amelyen csak imitt-amott tud áttörni a serkedő vetés gyönge zöldje. Egyes helyeken, ahol nagy esése volt az árvíznek, nincs iszap, onnan azonban még a földben levő vetőmagvat is kimosta a víz. A mezők szélén álló akácfák oldalairól cafatokban letépett felső háncs mutatja, hogy micsoda rettenetes erővel tört ki a jeges ár a Szamosból. A legelső épület, amelyet Panyolán elérünk, a Fazekas- féle gőzmalom. Csinos kis falusi malom, de minden oldalán alátámasztva. Melléképületeit elhordta az ár, magát a masszív malomépületet any- nyira megrongálta, hogy alátámasztás nélkül már rég összeroskadt volna. A molnártulajdonos hat hét óta javítgatja, tá- kolja a gépeit, amelyeket embermagas- ságnyira mosott, rongált és rozsdázott be a viz. A falu utcájának feneketlen sarát megkerülve a kertek alatt mentünk végig. Amint a töltésről lefordultunk, hogy egy kerten át felmenjünk az utcára, hirtelen süppedni kezdett lovam alatt az iszapos föld és ha lovát féltő kísérőm segélykiáltásaira emberek nem szaladnak elő, akik kötelekkel, rudakkal emelnek ki lovastól együtt az iszapból, nekem ju tott volna a szomorú nevezetesség : hogy a panyolai árviz-katasztrófa egyetlen emberáldozata legyek. Koncz Imre, a község derék bírája végigvezet azután a község árvizsujtotía részein. A rettenetesen sáros szekérút mentén ügyes deszkapalló vezet minden utcán végig és gyalogszerrel száraz lábbal lehet megtenni a körsétát. A falu dombos részén, a templom környékén semmi nyoma az árvíznek. Itt laknak — minthogy ez a falu előkelőbb fertálya, ahol drága a házhely — a módos emberek. Ilyenformán az árvíz pusztítása csak azokat a helyeket érte, ahol a falu szegényebbjei illetve teljesen szegény lakosai laknak. Itt aztán rettenetes képe tárul elénk a pusztulásnak és nyomorúságnak. Minél jobban távolodunk a templom környékének dombjától, annál nagyobb a pusztulás. Megrokkant házak udvarán szanaszét heverő, darabokra tört bútorok, iszappal borított sövények, embermagas- ságnyira lekopasztott házfalak mutatják, hogy micsoda rettenetes ereje volt itt a víznek. A homlokukkal földön heverő, bedőlt falu házak azt a cirkuszi mutatványt juttatják az ember eszébe, mikor az idomító letérdepelteti az elefántot, amely homlokával a földet érinti. A másik ház mintha megtorpanva a közeledő veszedelemtől, leült volna a fenekére: a hátulsó falát eresztette ki a tető alól. Amelyik kibírta a veszedelmet, annak a fala-aljais olyan, mintha betörők vágtak volna rajta hatalmas lyukakat, hogy akár talicskával is bemászhassanak. Téglakémények hevernek a sövények tövében, mint az elhajigált ócska kalapok. A legcsunyább azoknak a szegényes viskóknak a helye, a melyeket teljesen elsodort az ár. Elvitte vályogfalát, fagerendáit, zsupfedelét és csak a puszta föld maradt meg. Ilyen a többek közt a Balog Sándor háza. Balog nemrégen jött haza Amerikából. Annyit kuporitott össze magának, amiből a falu végén egy kis házhelyet vehetett és házat emelhetett rá. Most egy puszta telken siratja Balog Sándor az amerikai keresetét. Hogy micsoda rettenetes erővel pusztíthatott itt a viz, azt legjobban bizonyítja, hogy egyik házból egy hordó káposztát sodort el az ár. A hordót napok múlva fogták ki a harmadik falu határában. Karosládák, ágyak, asztalok, székek összetörve hevernek az udvarokon és hogy teljes legyen a pusztulás hangulata: az udvarokat nagy foltokban lepik el a fekete varjak. Szükséglakások az iskolákban. A fedél nélkül maradt emberek, a derékban kettéroppant vagy teljesen el- i pusztult házak lakossága nagyobbrészt a szomszédoknál, rokonoknál húzódik meg. Faluhelyen nem igen vannak kényelmes lakások, ritka ember az, akinek két szobája van s igy egy-egy házban 2—3 család kuporog apró gyermekeivel, asszonyaival, embereivel. Akiknek sehol sem jutott menedék, azok az iskolában húzódnak meg. Sáfár Erzsébet tanítónő lakásában egy özvegyasszony kapott szállást családjával. A konyhában egy másik család van bekvártélyozva. A tanteremben a padok egymásra rakva, a falak mentén ágyak vannak elhelyezve, tűzhely beállítva, itt több család lakik együtt egy csomó apró gyerekkel. Ezek közül egynémelyüknek még ágyat és ágyneműt is kölcsön kellett adni, mert mindenüket elvitte a viz. A kár. Ilyenek az állapotok Panyolán, amint rövid pár óra alatt meg lehetett állapítani. De meg van állapítva sokkal beszédesebben is. Hihetetlenül, égbekiáltóan nagy a kár, amelyet a nábrádi kör jegyzője, Tóth György és Panyola bírája Koncz Imre alapos szakértői becslés alapján állítottak össze. Kevés hijján fél millió korona a panyolaiak kára és ez a kár nagyobbrészt szegény embereket sújtott. Alig húsz vagyonos ember van olyan, akinek megrongálódott a háza, a kár jelentékeny része szegény emberekre esik. Jékey Sándor fehérgyarmati főszolgabíró készséggel bocsátotta rendelkezésemre a messzeterjedő pontossággal ösz- szeállitott kárbecslést, amelynek végső összegei a következők: épületekben 353890 korona ingóságokban 24620 „ terményben 76869- „ lábas jószágban 2844 „ összesen 458223 korona kárt okozott az árvíz. Ha ehhez hozzávetjük, hogy az 1593 lelket számláló községben 260 ház volt s ezekből 70 teljesen összedőlt, 172 pedig melléképületeivel együtt megrongálódott és lakhatatlanná vált, fogalmat alkothatunk róla, hogy mekkora nyomorba döntötte február hónapnak három gyászos emlékű napja a panyolaiakat. Legnagyobb a kár természetesen épületekben. De talán még ennél a tekintélyes összeget kitevő kárnál is jobban sújtja a népet az a pusztítás, amelyet terményekben okozott a viz azáltal, hogy a takarékos, józanéletü nép hombárjaiban, kamráiban levő kenyérre valót és vetőmagot elvitte, a szántóföldekről pedig kimosta a már elvetett magot. Tavaszi szántásról, vetésről szó sem lehet a határban, mert a puha iszapra lehetetlen ekével és jószággal rámenni. Jelentékeny összeggel szerepel ebben a tételben az a nagymennyiségű takarmány is, amelyet szintén elhordott az árvíz. A takarmány hiány folytán a lakosság kénytelen volt jószágait is eladni. Valóságos nagyvásári napok voltak az árvíz után Panyolán. A szomszédos községek lakói, a vásári kufárok potom áron szedték össze a jószágot, amit a panyolaiak kénytelenek voltak a helyi piac lenyomott áraiban elpotyázni, mert nem maradt takarmányuk. Dr. Sárváry Béla miniszteri titkár, a szatmármegye népsegitési kirendeltség vezetője táviratilag ajánlotta fel ugyan az ingyen takarmányt, de a panyolaiak ezt sem vehették igénybe, mert a rettenetes ut miatt nem tudták a faluba beszállítani. Elképzelni sem lehet nyomorultabb helyzetet, mint aminőbe ez a szerencsétlen község került: még azt a kis segítséget, amihez hozzájuthatott volna, sem vehette igénybe, mert nincs útja, amelyen beszállíthatná. Ugyanez az esete az építkezéshez szükséges anyagokkal is. Egy gerendát, egy szál deszkát nem tud bevinni most a falujába, mig csak a nyár porossá, járhatóvá nem teszi majd az útját. Akkor pedig a legdrágább idejét: a nyári munkaidőt kell erre fordítania, amikor mezei munkával egy elenyészően csekély részét pótolni tudná annak a mérhetetlen kárnak, amit a Szamos okozott. A gavallér állam. Elszalasztom a kiváló alkalmat, hogy hatásos frázisokkal vezessem be a tudónyitja a termőföld, ha kellően trágyázzák. Ehhez ma már elengedhetetlen kellék a kísérletek alapján elismert aranyéremmel kitüntetett fekál kompeszt trágya, melyet olcsón árus.t az :: Első Szatmári Műtrágyagyár :: ===== Iroda : AERCSÉXYI-TSCA 21. szám ===== T
