Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

A másik országgyűlési kérdés a városok képviselete volt. A tanács­kozások a végtelenbe húzódtak, míg azután március 3-án a 68. kerü­leti ülésen olyan tárgy akadt, amely a rendeket s a hallgatóságot remegő izgalomba hozta. Kossuth terjesztette elő követelését, hogy Magyar­­országnak külön, önálló pénzügyminisztériuma legyen, megvalósítsák a népképviseletet, a honvédelmet nemzeti alapra fektessék s független, felelős magyar kormányt állítsanak fel. Az országos rendek egyhangú­lag fogadták el a javaslatot, az idő sürgetett, a februári párizsi forra­dalom híre elérkezett már Pozsonyba, ,,az apróságok, előkészítések és paragrafusok ideje lejárt“, a modern alkotmányra való áttérés fog­hatja ki csupán a szelet a forradalom vitorlájából. Metternich azon­ban még ezekben a napokban sem akart tudni alkotmányról, egyedül az anyagi kérdésekben volt hajlandó engedményekre. Széchenyi meg akarta előzni a forradalmat és diktátori hatalmat kért, hogy az alkot­mánynak a korhoz való alkalmazását végrehajthassa. Apponyi kan­cellár az országgyűlés feloszlatását kívánta. Bécs sem Széchenyi, sem Apponyi javaslatát nem fogadta el, a kancellárnak azt az utasítást adta, hogy ne engedje felküldeni a feliratot. Március 10-én a rendek újbói a városi kérdéssel foglalkoztak, amikor megjött a március 14-i bécsi forradalom híre, amely teljesen felborította a helyzetet... Amíg a rendek Pozsonyban tanácskoztak, Pest valóban az ország fővárosához méltóan cselekedett. Az Ellenzéki Kör radikálisai s a Pilvax fiatal írói körében a januári olasz és a februári párizsi forra­dalom szelleme égett. Március 9-én az Ellenzéki Kör párizsi szellem­ben tartott vacsoráján megtárgyalták a nemzet követeléseit, március 11-én a Pilvaxban elhatározták, hogy a Champs Elisée reformlakomájának mintájára a Rákoson adnak nagy reformlakomát, 14-én pedig nagy népgyűlést tartanak. A két megmozdulás irányítására március 11—12-én Irinyi József Perczel Mór tollbamondása szerint tizenkét pontban fog­lalta össze a nemzet kívánságait. Március 14-én terjesztette a Pilvax ifjúsága az Ellenzéki Kör elé a 12 pontot. A mérsékeltek javaslatára hosszú vita után a kör abban állapodott meg, hogy e pontokat a rendek elé csak akkor terjeszti, ha azokat az országgyűlési ellenzék is helyesli. Akkor majd országos körözés útján szerez több százezer alá­írást a követeléseknek. Időt akartak nyerni a konzervatívok, ezzel a halogatással. A forradalmi ifjúság elégedetlenül hagyta ott a még ta­nácskozó ülést, a Pilvaxba sietett és" ott a ,,közvélemény asztalánál“ mondta ki, hogy már nem kér, hanem követel és másnap az utcákon hirdeti ki a tizenkét pontot. így fejlődött a politikai élet február és március havában. A tár­sadalmi és irodalmi események háttérbe s?ojultak a nagy fejlemények mögött. A forradalmi láz első előhulláma gazdasági téren jelentkezett először. Március első napjaiban híre futott, hogy a bankjegyek kezdik értéküket veszteni, az emberek csak bankjeggyel akarnak fizetni s meg­rohanják a pénzváltót. A nyugtalanság azonban kél-három napon belül elült. Az Akadémia nevezetes vállalkozást kezd. Elfogadja Jangsovics István szarvasi evangélikus hitszónok próbamulatványát és elhatározza, hogy szótárának magyar-szláv részét saját költségén kinyomatja. A Kisfaludy Társaság 11. közgyűlése február 6-án ment végbe, Toldy Ferenc tar­tott megemlékezést Kis János fölött, Vörösmarty „gyönyörű költeményt“ olvasott fel. Februárban jelent meg Jókai „Vadon virágai“ című két­kötetes beszélygyüjteménye. Technikai téren nevezetes esemény, hogy februárban kezdték be­rakni a pesti oldalon a Híd láncait. A Nemzeti Színház ban nagy sikerrel mutatják be Szigligeti „Re­negát“ című színművét, majd nem sokkal rá „Párbaj mint istenítélet“ című népszínművét. Különösen Hollósy Kornélia szép nótáit dicsérték a kritikák. A lapok közlik Budapest népességének számát az 1847. év végén, 111.492 ember lakott Pesten; 51.900 a férfi, 59.592 a nő. Vécsey Zoltán 92

Next

/
Thumbnails
Contents