Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

velődési Tanácsol s mind a felavató It új emlékműnél, mind Petőfi szülőházában elhelyezték a Tanács koszorúját.

A Néprajzi Múzeum alapításának 75 éves, gyűjtemény any agának 100 éves jubileuma alkalmából december 23-án a Múzeum helyiségében emlékünnepélyt rendezett. Az ün- Tiepéiyen részlvett Tildíj Zoltán köztársasági elnök is. Az emlékünnepélyen Ortutai/ Gyula kultuszminiszter mondott beszédet. „A magyar nép legdrágább kincseit őrzi ez a" múzeum — mondotta. Úgy érzem, kötelességünk 1848 évfordulójának esztendejében megteremteni a lehetőségét annak, hogy minden szegénységünk melleit is megvethessük az alapjait egy új, modern, a maga céljainak megfelelő és a magyar nép emlékeit őrző Néprajzi Múzeumnak.'

Magyar Énekkarok Országos Szövetsége néven alakult újjá a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége. A közgyűlés országos elnökké eddigi országos karnagyát, Bárdos Lajost, országos karnaggyá pedig Forrni Miklóst választotta. Bárdos Lajos ismertette a Szövetség ezévi programját. E szerint a Szövetség énekkarai a Szabadságévben 'rendelkezésre állnak minden olyan ünnepségen, melyet a jubileumi év alkalmából a hatóságok vagy társadalmi egyesületek rendeznek. 1848 június 6-án minden városban és községben —ahol a Szövetségnek egyesülete működik - megrendezik á Magyar Dal Ünnepét. Erre az alkalomra, figyelemmel a város és falu különböző igényeire, háromféle műsortípust ad a Szövetség énekkarainak. 1948 június 27-én országos dalosünnepet rendez a Szövelség Budapesten. Ennek keretében hatalmas tömegkórusokat, a falusi énekkarok színpompás népviseleti felvonulását, százév; előtti korhű ,,dalárhangverseny" rendezését tervezik. Különös tekintettel arra, hogy a Szabadságév egybeesik a Szövetség 80. jubileumi évével, külön célja lesz a Szövetségnek népénekkarok szervezése. Az 1948. évi jelszó: Énekkart minden faluba.“ A rádióval való megállapodás értelmében minden második és negyedik pénteken 18— 18.30 óráig a Szövetség valamelyik

énekkara énekel. Hasznos és tanulságos, ha a műsoradást az énekkarok közösen hallgatják meg. A rádióban énekelni kívánó énekkarok, másodpercre lemért műsoruk beküldésével, a Szövetségnél jelentkezzenek.

Az írástudatlanok részére tanfolyamot szervezett a csepeli W. M. gyár, A tanfolyam önkéntes jelentkezések alapján indult meg, de az üzemi bizottság elrendelte, hogy a gyár minden írástudatlan dolgozója köteles elvégezni az egyéves tanfolyamot, hogy a munkások tudásuk bővítésére minden alkalmat megragadhassanak és ezzel is a fokozott termelést szolgálják. Jelenleg mintegy 40- hallgatója van a tanfolyamnak. Ezt a kezdeményezést egy lépésnek tekintjük az 1948-as centennáriumi évben az analfabétizmus teljes felszámolására.

Zemplén megyében ebben a munkaévben a társadalom már mint önálló kezdeményező tényező lépett fel. A sátoraljaújhelyi tanács tagjai felkeresték a városban levő pártokat, egyházakat, egyesületeket és egyéb szervezeteket és felhívták őket az intenzív kultúrmunkára. Ennek eredményeképpen az említett szervek önálló munkatervet készítettek. A tanács ezeket rendezve készítette el ä város munkatervét. Sikerült a felügyelőnek a társada-' lom anyagi áldozatkészségét is felébreszteni. A községek népfőiskolái alapítványokat létesítettek, a gyárak és kereskedők pedig mintegy 20.000 forintot juttattak kulturális célokra.

Hajdúnánás Szabadművelődési Tanácsa Kedd Esték címmel rendez figyelemreméltó előadás-sorozatot. Az előadók között szerepel többek között Juhász Géza'. Balogh István (Hajdú vm. főispánja), Kecskés József, Barczán Endre, Lökő Gábor, Bibó István, Móricz Miklós, Vargha Balázs, Koczogh Ákos, Kovács Máté. Az előadásokat szavalatok és zeneszámok egészítik ki. Az egyik alkalommal a nánási cserkészek Móricz Zsigmond egy jelenetét adták elő, egy másik estén a Szabadművelődési Népi Csoport szerepelt táncjátékkal. Januárjain' ruár és március hónap folyamán hét tanyán rendez két-két alkalommal Tanyai Szabadművelődési Na-62