Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-10-01 / 10. szám

marxizmus, hanem a marxizmus-leninizmus. Lenin lovábbfejlesztette a marxizmust az imperializmus korában. Lenin tanításainak s a szovjet kommunista párt tapasztalatainak gazdag tárháza Sztálin könyve: „A leninizmus kérdései“ (80). E könyv a leninizmus számos gyakorlati, taktikai kérdésének elméleti kifejtése, magyarázata. E kérdések a mi harcunkban ma különösen aktuálisak. Gondoljunk csak olyan kérdésekre mint a kulákság visszaszorításának politikája, általában a parasztkérdés. a szocialista munka típusa, stb. Ha ma marxizmusról beszélünk, elsősorban Sztálint és Lenint vesszük elő. hisz az ő tanításukban megvan a marxi tanítás is, de továbbfejlesztve a mi korunkra, az imperializmus, sőt most már a szocializmus építésének korára is.

A gyakorlati útmutató-jellegű klasszikus alkotások közt is ismét meg kell említenünk a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának már idézeLt történetét. E könyv a világtörténelem legnagyobb fordulatának. a szocializmus győzelmének, elméletileg pedig, a marxizmus leninízmussá fejlődésének könyve. A tapasztalatok, amiket e könyv összefoglal, „alapjában“ az egész nemzetközi munkásmozgalom számára' kivétel nélkül érvényesek. De ugyanakkor épp e könyv hangsúlyozza azt is. hogy az egyes országok munkáspártjainak kötelességük feladataikat sajátos viszonyaiknak, országuk viszonyainak megfelelően elméletileg és gyakorlatilag kidolgozni, a marxista-leninista elvek alapján. A párttörténet. mint a leninizmus elméletének gyakorlati igazolása, „forradalmi perspektívát ad az egyes országok proletárjainak a saját nemzeti burzsoáziájuk elleni előnyomulásra“. A párttörténet útmutató az emberiség új történelmi korszaka felé.

A marxizmus-leninizmus magyar viszonyokra való alkalmazásának és a Magyar Kommunista Párt hároméves harcának tapasztalatait foglalLa össze Rákosi Mátyás könyve: „A fordulat éve“ (81). A magyar demokrácia politikai története és az MKP taktikájának értékelése ez a könyv. Szintén az MKP harcát és a magyar demokráciáért folytatott küzdelmét mondja el: „A Magyar Kommunista Párt harca a felszabadulástól az egyesülésig“ (82).

A nemzetközi opporLunizmusnak, mint a marxista munkásmozgalom egyik legnagyobb veszélyének és elárulásának jobboldali taktikáját leplezte le Lenin az orosz munkáspárt harcai közben ,,A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban“ (83) című könyvében.

Klasszikus kritikáját adja a mensevikiek taktikájának, ugyanakkor ezzel szemben megfogalmazza a marxista, bolsevista taktika alapjait, különösképpen a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet periódusának marxista taktikáját. A proletáriátusnak — mondja Lenin — a polgári demokratikus forradalom vezetőjének kell lennie. De ugyanekkor megrajzolta e könyvében Lenin a polgári forradalom szocialista forradalomba való átnövésének útját, a szocialista forradalomra való átmenet megkezdésének tervét is. Egy másik könyve. ,,Baloldaliság — a kommunizmus gyermekbetegsége“ (84), a proletáriátus harcának parlamenti formáját tárgyalja. A proletáriátus diktatúrájának kérdését tisztítja meg az opportunizmus megalkuvásától „A proletárforradalom és a renegát Kautsky“ (85).

Engels bevezetése Marx „Osztályharcok Franciaországban“ c. könyvéhez az utcai harcokat, mint a proletáriátusnak elavult harcmódját és az új lehetőségek, körülmények közt megfelelő új harcmódot tárgyalja az általános választójog, mint harci eszköz felhasználását. Persze azzal, hogy az utcai harcoknak erőfecsérlő és céltalan voltát megállapítja, nem mond le a proletáriátus egyetlen „valóban történelmi jogáról“, a forradalomról. S a választójog jó kihasználása Engels korában is csak speciálisan Németország esetében volt adva. Ezt azért kell külön, hangsúlyoznunk, mert a német opportunista szocialisták ez előszót megcsonkítva és forradalmi élében letompítva közölték, igazolni akarva ezzel a maguk elvét, opportunista ideológiáját az erőszakmentes fejlődésről? Marx „A gothai program kritikájáéban (86) a szocializmus és kommunizmus problémáit, az átmenet államformáját, a proletárdiktatúrát tárgyalja. Az állam marxista értékelését, megtisztítva a rá-594