Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
csupán kiküszöbölte a korábbi filozófia és gazdaságtan ,$tb. hibáit. A. marxizmus minőségi változást, forradalmat jelentett 'e tudoniányok fejlődésében. Végre valóban tudománnyá tette ezeket a tudományokat. Kialakította az utópia helyett a tudományos szocializmust. A marxizmusnak. mint tudománynak fejlődését, a tudományos szocializmus kiala>kulását tárgyalja Lenin cikke: „A marxizmus három forrrása ’és alkatrésze“ (4), továbbá Engels híres könyve: ,.A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig“ (5). Engels a tudományos szocializmus társadalmi gyökereit keresve megállapítja, hogy a marxizmus csak kapitalista társadalomban jöhetett létre, amikor már egyaránt kialakult a modern burzsoázia és a proletariátus. Az utópista szocialisták nézetei is szükségszerű megfelelői voltak koruk fejletlen munkásrriozgalmának. Amikor azonban a kapitalizmus fejlődésével a proletáriátus is kialakult, az osztálvliarc is előtérbe lépett: „a szocializmus nem volt többé ennek vagy annak a zseniális fejnek a véletlen felfedezése, hanem két történelmileg keletkezett osztály, a proletáriátus és a burzsoázia harcának szükségszerű terméke.“ Marx két felfedezésével: a történelem materialista felfogásával és az értéktöbblet felfedezésével lett a szocializmus tudománnyá. Marxista filozófia A marxista filozófia remekműve Engels Heuerbuch .és a klasszikus német filozófia alkonya" (6) c. értekezése. A Marx előtti filozófia, elsősorban a hegeli filozófia és a marxizmus, viszonyát vizsgálja benne Engels. Külön elemzi a marxizmus és a mechanikus materializmus viszonyát s Feuerbach nézeteit a vallásról, erkölcsről, jogról. A dialektikus gondolkodás fejlődésére igen nagy hatással volt ez a tanulmánya Engelsnek. A marxista filozófia egyes problémáit tárgyalja Marx és Engels gyűjteményes cikksorozata: ,,Á történelmi materializmusról“ (7). Ézek közül különösen fontos Engels hasonló című cikke. Ebben bebizonyítja, hogv .az ideológiáknak, így a. filozófiának is társadalmi alapjai vannak, tehát osztályjeltege van. Ezzel egyben igazolja a marxizmusnak azt a tételét, hogy a lét megelőzi a tudatot. A burzsoáziának, míg a feudalizmus ellen harcolt, érdeke volt a materialista szemlélet, a XVIII. század polgári gondolkodói materialisták voltak. A feltörekvő osztály, kezében jó fegyver volt a materializmus, az igazság megmutatása. De amikor megjelent a színen a szervezkedni kezdő proletáriátus, mely egy ideig még szövetségese, de később politikai ellenfele lett a burzsoáziának, akkor idealistává vájt a burzsoázia. Nem Volt tovább érdeke az igazságot kimondani, mert az a proletáriátus'igazát hirdette volna. Jól felhasználta ezért a burzsoázia hatalma megőrzésére a vallást. A népet vallásos hangulatban akarta tartani, hogy az ■ ne lássa meg az igazságot. így lelt a burzsoázia ideológiájában idealistává. A gyűjtemény másik alapvető cikke Marx írása, az „Adalékok a politikai gazdaságtan bírálatához előszava., a társadalom gazdasági szerkezetének és a felépítményeknek az összefüggéséről. A marxizmus filozófiai és világnézeti vonatkozásokban alapvető s egyben máig egyedülálló műve Engels könyve, az ,,Anti-Dühring“ (8). Dühring német filozófus nézeteit cáfolja meg e könyvben Engels. A könyv vitairat, de a polémia egyben a marxizmus nézeteinek kifejtése is. Három nagv fejezete: Filozófia. Politikai gazdaságtan és Szocializmus. A marxizmus klasszikusainak legrészletesebbén kifejtett tanítása, ez, különösképen a filozófiáról. Megértéséhez azonban feltétlenül szükség van bizonyosfokú marxista előképzettségre. Polémikus jellegű a másik hatalmas marxista filozófiai mű is, Lenin „Materializmus és empiriókriticicmus (9) c. írása. Lenin ezt a könyvét Mach német professzor idealista filozófiájának oroszországi képviselői ellen írta, akik ugyanakkor azért magukat marxistáknak nevezték, jóllehet meghamisították a marxizmust. Lenin igen alapos elemzése bebizonyítja, hogy lényegében véve nem hoznak semmi újat, a realistának tetszelgő külszín ellenére Berkeley és Hume szubjektív idealizmusát élesztik újjá. Az imperialista korszaknak megfelelő harmadikutas filozófia volt ez lényegében véve. Lenin az Engels által az .,Anti-Dühring“-ben lefektetett alapokon fejti ki a 588
