Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
s nehéz, mivel az ügyvezetők jó része is inkább szeréti így, mert tanács nélkül könnyebb csinálni „népművelést“. A jó művelődési munkát, mozgalmat a legtöbb helyen egy-egy jó tanító sodrást hozó lendülete vagy a fiatalság felébresztett igénye támasztja. Általában: az ifjúság kultúrmunkába való kapcsolása s szervezése a legnagyobb kérdés. Az egységes parasztifjúsági szervezet megalakulása óta javult a helyzet nem egy községben, de sokhelyt bizony még mindig kevés a lendület, hiányzik az érdeklődés. Nagyon erősek voltak az egyházi irányítású ifjúsági egyesületek. Most ezek visszahúzódva, félve várakoznak. A demokrácia szellemi célkitűzéseit vezetőik jó része nem akarja vállalni, viszont féltik a szabad vizsgálódástól az ifjúságot. A haladás és emelkedés felé Devecserben a vegyeskar színvonalas műsorválasztása s jó összetartása, meg a földművesszövetkezet kultúrát támogató szervezőtevékenysége mutat. Somlójenőn a népi ifjúság legjobb tagjai már önálló megnyilatkozásra képes, tanfolyamokat járó, vitázó, jól olvasott parasztfiatalok. Orasziban a művelődési láz a népi kollégiumokat rohamoztatja a fiatalsággal, több népi kollégistája van ennek a kis falunak, mint az egész járásnak együttvéve. Pusztamiskén ezidén alakult fiatalokból énekkar és olvasókör. Kertán kitűnő a falumúzeum s Tüskeváron is van ilyen gondoskodás. A három Iszkáz kisközség pedig szép példát mutat a kulturális összefogásra, kul túrcserére. Noszlopon a tavalyi szabadiskola után ezidén Ady szemináriumot hallgat 37 paraszlifjú. Ady "költészetének tükrében húsz előadáson vizsgálják meg a magyar' társadalmi kérdést. Ezek a társadalmi művelődés bíztató kezdetei. Komolyan fel kell figyelni az ajkai iparvidék ezidén feltörő művelődési mozgalmára. Egymás után alakulnak Dódé, Ajkacsingervölgy, Padrag, Csékút, Úrkút, stb. községekben az olvasókörök, énekkarok, művelődési munkaközösségek. A lakosság itt áldoz is művelődésének. Ezen a tájon néhány éven belül szép kul túrfej lÖdés lesz. Tavaly nagy előkészület után, jelentékeny szellemi erőbedobással és anyagi áldozattal rendezték meg Ajkán szabadtéren a „János vitéz“ daljátékot. Többez-er ember nézte meg. Sajnálatos, hogy ezidén ugyanilyen apparátussal akarják bemutatni a nyáron: a „Gül Babá“-l. Nem akarják vállalni a „Háry János“-t. Reméljük, mégsem mennek azért visszafelé! Az iparvidék munkásai elindultak a haladás felé. Csak még túlságosan hatalmában tartja őket a nemzetközi selejtkultúra. A népi művelődés magyar jellegére s az igényes kultúra színvonalának élményeire kell őket eszméltetni. A parasztság nagyon tétovázó. Amint nincs elég keménység és harc a tájban, úgy nincs éber őrködés a holnap iránt. Elmosódnak a problémák a nép társadalmi tudatában s elkényelmesedésre hajlandó az ember. A társadalmi öntudat munkálása itt a legnagyobb feladat, hogy korszerű igény s haladásképesség legyen birtoka a népnek. A művelődés szervezésének egyetlen módja és célszerű lehetősége: a kis önművető .munkaközösségek, önképzőkörök szervezése. S ezen a téren elsősorban a mozgalmi csoportokra, progresszív hajlamú harcos társulásokra lehet számítani. A jövőt úgy is ők hordozzák és ők formálják. Velők lehet megtörni a művelődés iránti közönyt. A kényszeredett nembánonmial dolgozó munkatársak úgyis előbb utóbb kihullanak. Jönnek helyettük fiatal parasztok és munkások. 1848-ban a táj kurlanemes falvainak lakosai lenézték, megszólták a birtokossá lett telkes jobbágyokat. Azt hírlelték, hogy sohasem lesz belőlük érdemes gazda. Ma a vidék legjobban elmaradt, művelődésben és gazdálkodásban, fejlődésben tespedő községei a Volt nemesfalvak. A legkitűnőbb gazdák a 48-ban szabadult jobbágyfalvak lakói. Egészséges, rendezett községek. Meggyőződésünk, hogy az újgazdák széles rétegének nagy erőfeszítése, társadalmi és gazdasági küzdelme őket is a fejlődés élére dobja a következő évtizedek során. Jó lesz, ha ennek levonják művelődési következményeit a régi és újgazdák nevelői egyaráat Púkig Róbert 552
