Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
pedig a látogatók 90°/o-a megnézte. Tárlatvezetéssel ig5rekeztünk a köj zönséghez közelebb jutni. A hódmezővásárhelyi Tornyai Társaság segítségünkre volt ennél a kiállításnál. Képzőművészei gazdag képanyagot hoztak által, köztük több Tornyai-képet is. Gazdagította a kiállítást még a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság fénykép-kiállítása is. Egy hatalmas teremben a 800 éves Moszkva élete tárult a látogatók elé. Nagy érdeklődést keltett a „100 éves a magyar sajtó“ kiállítás is, a hasonló budapesti kiállítás egy része, kiegészítve még a Csanád-megyeí 48-as anyaggal. A délutáni és esti kultúrműsorra a látogatók száma megcsappant. Ennek részben az volt az oka, hogy az előadóterem, illetve a szabadtéri színpad a kiállítás" területén kívül feküdt. A lehető legnagyobb propagandát fejtettük ki újságokban, plakátokon, kiváló fővárosi előadók. művészek szerepeltek — ennek ellenére ezeken az alkalmakon csupán 1000 ember vett részt összesen. Ha a kiállítás területén rendezzük meg a kultúrműsorokat, a közönség megsokszorozódik. A közönséghiány nemcsak a kuitúrnapok problémája volt, állandóan szembenállunk ezzel, mint megoldandó kérdéssel. A megoldás reményében a közei jövőben már közönségszervezőket fogunk beállítani a lömegszcrvezetéknél, akik a szabadművelődési munkát propagálni fogják, illetve konkrét feladatokat végeznek, pl. egy-cgv hangverseny jegyeit előre árusítják. Részben már ezt a célt szolgálják a kultúrbizottságok is. A Makói Kuitúrnapok megyeszerte nagy' viszhangot keltettek. Az akció sikere a szabadművelődési munka sikerét jelentette. A közeljövő feladatai közé tartozik, hogy az így elért eredményt a szabadművelődés egész területén hasznosítsuk. Karalcas Lajos SOMLÓVIDÉKE Veszprém megye nyugati felén a székesfehérvár-szombathelyi vasútvonal hosszában szeli ketté a devecseri járást. 46 község fekszik e területen kereken 46 ezer lakossal. Devecser és Ajka ötezres, más 11 község ezres, a többi 33 ezren aluli lélekszámú. Az egymáshoz közel fekvő apró falvak, szelíd hajlású dombok s a lágy dunántúli ég békés légkört teremtenek s van valami édes megelégedés, harctól irtózó belenyugvás az emberek életében ezen a tájon. A Kelet felé eső részben terjeszkedik, teremt mozgalmat és fejlődést az ajkai iparmedence bányákkal, bauxitfeldolgozó nagy üzemevei s egyéb vállalatokkal, mintegy 12 ezer ipari munkással. Ez a földdarab a jövő nagy műhelyvidéke, parasztságának és munkásságának gazdasági fejlődése, társadalmi haladás biztosított, művelődési lehetőségei reménytkeltőek. A táj nyugati részét a Marcal öntözi, itt lapos, ligetes szántókká, rétekké terül a vidék. Haladó s jól gazdálkodó parasztfalvak vannak erre. Sok takarmányt termelnek, ősszel távoli vidékekről is megveszik a takarmányhiány miatt nehezen tartható ökröket s télen, meg tavasszal hízott állapotban jó haszonnal értékesítik. Kis falvak többszáz, nagyobb helyek többezer szarvasmarhát hizlalnak éven át. Közepét üli meg a járásnak korona s táji jelleget adó szimbólumként a Somló, az ittlakók számtalan legendával övezett, kedves emlékekkel és varázzsal felruházott, becézett hegye. Római s középkori hagyományai vannak a Somló szőlőkultúrájának. Majd húsz község tart ma is igényt arra, hogy része legyen a Somló és vidéke szőlőföldjeiben. Legtöbbnek közülük nevében is benne 549
