Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

TERMELÉSI VERSENY ÉS KIÁLLÍTÁS PEST VÁRMEGYÉBEN 211.000 földmunkás, kisbirtokos, új és régi gazda tekint most nagy érdeklődéssel az ünneplőbe öltözött pesti Vármegyeházára. Pest megye termelési versenyben álló gazdái és gazdasszonyai. De érdeklődéssel látogatják a kiállítást a fővárosiak, köztük a kormány kiküldöttei is, élükön Dinnyés Lajos miniszterelnökkel, hogy gyönyörködjenek Pest megye terményei, gyümölcsei pazar pompájában. Miért versenyeznek a pesímegyei gazdák? Van miijen gyönyörködni. A megyeház két udvara és a hatalmas épület minden szobája, terme két emelet magasságban tele minden jóval, széppel, tanulsággal, amit 7 megyei város, 307 község, 1842 kiállító munkája, szorgalma, tudása legjavaként rakott elénk. Itt vannak a budakörnyéki járás községeinek legjobb termelői, a ráckevei járás, a kunszentmiklósi járás, a kiskörősi, alsódabasi, monori, < váci, gödöllői, aszódi, szentendrei, abonyi, központi, kalocsai, kiskun­félegyházi, nagykátai, gyömrői, dunavecsei járások községeinek java termése. Kiállított az Észak Pestmegyei Gyümölcs Termelők Szövet­kezete, a Hegyközségi Tanács, az Állami Gazdaságok, a MOSzK, Bu­dapest Székesfőváros, a MALLERD, a Dunarévgát Társulat, a Vár­megyei Gazdasági Felügyelőség, az MNDSz, UFOSz, FÉKOSz, EPOSz, a Közegészségügyi, a Szociális Felügyelőség, a Szabadművelődési Fel­ügyelőség, Tanfelügyelőség, stb. Mindenki versenyben van. — Miért versenyeznek ezek az emberek 1 — kérdezzük a körül­­álló gazdákat. — Hogy minden dolgozónak jusson elegendő élelem — mondja Szemkó János kétholdas újgazda s bólint rá helyeslőén mellette Bodor István rákoskeresztúri négyholdas újgazda. Ne főtt krumplit vigyen a gyári munkás a munkába kenyér helyett, ez a mi dolgunk — válaszolják önérzetesen — jusson mindenkinek, ne csak a gazdagoknak! Szemkó János és Bodor István a köteles beszolgáltatás tízszeresét szolgáltatták be mindketten. Az őszibarack kiállítás nagytermébe lépünk be. Köröskörül min­denfelé a mennyezetig szebbnél-szebb, nagyobbnál-nagyobb őszibarackok sorakoznak díszes csomagolásban, címkékkel ellátva. De a terem mellett lévő folyosó is tele szép állványokkal s azokon mosolygó, hamvas őszi­barack-csodák: Champion, Miíler-Cling, Mezőkomáromi, Duránci, stb. Megtudjuk itt Nemes Antaltól, az őszibaracktermelők pest megyei elnö­kétől, hogy a megyében 1,300.000 nyilvántartott nemes őszibarackfa van. Megtudjuk még, hogy ez a kiállítás az őszibaracktermelők közötti or­szágos verseny is, a Balatonvidék őszibarack termelői is kiállítottak. A szomszéd teremben kiskunfélegyházi háziipari munkákat látunk. 3000 háziipari dolgozónő legszebb kézimunkáiból, horgolt csipkéiből állí­tott ki Kiskunfélegyháza. Nem igaz. hogy gazdáink félnek az újításoktól — Eddig külföldről hoztuk a pálmát, most gyékényből, kákából csinálunk műpálmát — mutatják a kunszentmiklósiak kiállított munkái­kat és elmondják, hogy igen nagy a kereslet és rendelés budapesti cégektől a műpálma iránt. Alig tudják teljesíteni. Egy másik szobában többen vesznek körül egy fiatal gazdát. Gyóni újgazda. A kérdezősködőknek magyarázza, hogyan termelte külön-külön elültetett csírákból szép burgonyáját. A következő teremben meg Erős Pál újgazda mutatja a körülötte állóknak burgonyaszárról termelt hyper­­vegetativ burgonyáit. Ismeretlen virágba borult cserjét állnak körül sokan. Vass István 545

Next

/
Thumbnails
Contents