Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

a-moll szolószonátájának grave és fuga tételei. Másik számukat ők is Bartók műveiből kell válasszák. A vonósnégyesek Mozart C-dur kvartettjét és Bartók valamelyik vonósnégyesét adják elő. A középverseny során a verseny feltételei szerint mindhárom versenyágban „egy az utolsó ötven évben írt és nyomtatásban megjelent szabadon választható haladó szellemű mű“ adandó elő. A döntőbe jutott művészek azután mindhárom előbbi számukat megismétlik. A zeneszerzési verseny pályázóinak pedig egy nyilvánosan még elő nem adott és nyomtatásban meg nem jelent vonósnégyest kell benyujlaniok.

Az előadóművészek versenye nyilvános. A bírálóbizottság függöny mögött hallgatja meg előadásukat, tehát anélkül állapítja meg az egyes művészek pontszámát, hogy tudná, ki az éppen soron volt előadó. A jelentkezők sorszámát közvetlenül játékuk előtt maguk a résztvevők sorsolják ki.

Magyarországon utoljára 1933-ban volt ilyen nagyszabású nemzetközi zenei verseny, akkor Liszt Ferenc emlékére. Míg azonban az akkori versenyfeltételek szerint kizárólag magának Liszt Ferencnek műveit adták elő a résztvevők, most a versenyfeltételek, nagyon helyesen, egyesítik magukban klasszikus zeneszerzők, valamint modem zeneszerzők és természetesen magának Bartók műveinek előadását.

Eddig mintegy 80 külföldi résztvevő jelentette be a versenyeken való közreműködését. A rendezőbizoltság számít a Szovjetunió fiatal művészgenerációjának képviselőire is. A külföldieken kívül magától értetődően szép számmal vesznek részt magyar művészeink is és reméljük, az utóbbi években külföldön, a genfi, párizsi, a scheveningeni nemzetközi zenei versenyeken elért szép eredmények után a Bartók Béla emlékére rendezett versenyen ugyancsak megállják helyüket. A zsűri elnöke Kodály Zoltán lesz, tagjai sorában kiváló külföldi zeneművészek foglalnak helyet, többek közt Michelangeli Benedetti olasz zongoraművész, Carlo Zecchi olasz zongoraművész és karmester, Alois Haba cseh zeneszerző, Gertler Endre, a Belgiumban élő magyar hegedűművész, Edward Dent és Michael Tippett angol karmesterek, stb.

A verseny kiemelkedő eseményeit a rádió is közvetíti. .Október 20-án, 22-én és 23-án lesz a verseny győzteseinek három hangversenye, ekkor kerülnek bemutatásra a zeneszerzési verseny jutalmazott kompozíciói is. Ezeken a versenyt záró díszhangversenyeken a győztesek valamennyien Bartók-műveket adnak elő. (Egyébként a zongora, hegedű, illetve zeneszerzési verseny első helyezettjei 10—10 ezer, második helyezettjei ő—5 ezer, a vonósnégyes verseny első helyezettje 12 ezer, második helyezettje 6 ezer forint díjat kap.” Biztosítja a rendezőség a zeneszerzési versenyen győztes mű kiadását is, az előadóversenyek győztesei számára pedig egy-egy önálló hangversenyt is rendeznek.)

Magán a tulajdonképpeni Bartók-versenyen kívül is még egész sor nagyszerű hangverseny kerül megrendezésre a verseny ünnepi napjaiban. Október 11 Am Doráti Antal vezényli a Székesfővárosi Zenekar ünnepi Bartók-estjét. 13-án külföldi vendégeink vezénylik a rádióban zenekari műveiket. 14-én lesz az Operaház díszelőadása. Egyszerre kerül előadásra Bartók három színpadi műve, a „Fából faragott királyfi“, a „Kékszakállú herceg vára“ és a „Csodálatos mandarin“. 15-én Fricsay Ferenc vezényli a Rádiózenekart. 17-én Serly Tibor, Amerikában élő magyar karmester, Bartóknak amerikai napjaiban benső munkatársa vezetésével adja elő a Rádiózenekar Bartók „Két-kép ‘ és „Zene húros és ütőhangszerekre“ című darabjait és Serlynek a „Mikrokozmosz“ darabjaiból hangszerelt szvitjét. Ezt a hangversenyt az amerikai Columbia rádiótársaság is közvetíti. 18-án este élő magyar zeneszerzők műveit mutatja be a rádió. 23-án délután Liszt-emlékverseny lesz a Bazilikában, előadásra kerül az „Esztergomi mise“. 24-én este orosz vendégművészek estje lesz a Zeneakadémián. 25-én a Filharmóniai Társaság Kodály hangversenyén maga Kodály Zoltán vezényli műveit: a „Galántai táncok“-at, a „Concerto“-t és a „Psalmus Hungaricus“-t. 27-én és 28-án

538