Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
A MUNKÁSDALOSOK MOZGALMA A Magyar Dolgozók Énekkarainak Országos Szövetsége az 1907-ben1 szervezett munkásokból alakult Magyarországi Munkásdaleggletek Szövetsége munkáját folytatja, 1907-ben 12 dalárdából, országos viszonylatban 600 énekesből állt a Szövetség. 1908-ban, amikor már önálló alapszabályt kapott, a tagegyes öletek létszáma a fejlődő szakszervezeti mozgalommal ötszörösére emelkedett, ez évenként folytatódott az 1914-ben kitört első világháborúig. Ennek befejezése után, 1918—19. években ismét rohamosan növekedett a taglétszám, egyesületeink száma százon felül volt, 7000-nél több énekessel. 1920-tól 1945-ig, tehát a felszabadulásig, állandóan harcban állt a reakcióval; mint a munkásmozgalom harcos szervezete és annak fedőszerve, 25 éven át illegális munkát végzett. Vezetői, sőt a hozzátartozó tagegyesületek testületileg kaptak és visellek börtönbüntetéseket. A reakció mesterkedései ellenére 70—80 tagegyesületből állt, még 1944 március 19-e után is 33 tagegyesülete volt, bár működését ekkor már csak a föld alatt folytathatta, egészen a felszabadulás napjáig. 1945 február havában a Szövetség három vezető tagja munkához látott és azonnal sorompóba állította a Budapest és környékén lakó ismert dalosokat. Megindult az új dalosélet, a közlekedés javulásával mindnagyobb mértékben kapcsolódott be a vidék is. Már az 1945. évben mind több és több énekkar vett részt a különböző tömegmegmozdulásokon és így vált lehetővé, hogy Szövetségünk teljes erejével az ország demokratikus szellemben való újjáépítésének szolgálatába állt-A Szövetség fennállása óta mindig tervszerű munkát folytatott. Az első világháborút megelőzően nagyszabású dalosünnepélyek, hangversenyek százait bonyolította le. Az " 1914-ben megtartott dalosünnepélyen több énekkar teljes katonai felszereléssel jelent meg és onnét ment a frontra. Mikor 1918 végén újra megindult a szövetségi élet, ezidőtől fogva a dalosünnepek és hangversenyek hosszú sorozatát rendezte meg a Szövetség. Az első országos dalosünnepély 1926-ban Szegeden volt, 1928-ban Debrecenben, 1930-ban Győrött, 1932-ben Budapesten, 1934-ben Miskolcon, 1936-ban Pécsett, 1938-ban Szombathelyen tartottunk dalosünnepélyt. Budapesten évenként monstre dalosünnepélyeket, a Zeneművészeti Főiskolán minden évben 5—6 hangversenyből álló hangversenysorozatot rendezett Szövetségünk. Évek hosszú során hangjegyismertető tanfolyamokat, daloslovábbképzőket tartott fenn. 1930-ban énekkarait — néhány lelkes karnaggyal az élén — a magyar népi muzsika szolgálatába állította. Az énekkari kultúra területén az első mozgalom volt, mely már abban az időben állandóan műsoron tartotta Bartók és Kodály s tanítványaik műveit, vállalva az ezzel járó támadásokat. A felszabadulás után a Szövetség munkája nagy lendülettel haladt előre. Taglétszáma állandóan növekedett. 1947 végén mintegy 200 énekkar tartozott hozzánk. Ez a szám azóta állandóan növekszik. Az énekkarok közül — a beérkezett jelentések alapján — 250 énekkar fejt ki állandó tevékenységet, de az ország területén még többszáz énekkar beszervezése vár Szövetségünkre. Jelenleg nyilván tartott tagegyesületeink száma 300, 18.000 ténylegesen működő énekessel. Művészi irányvonalunk főszempontja a stílustisztaság, amit Szövetségünk kiváló művészi vezetőinek (Jemnitz Sándor, Peréngi László, Kiss Dénes, Szabó Ferenc, Székely Endre, Szőke Tibor és Vásárhelyi Zoltán) segítségével és az énekkarainkat oktató karnagyok bevonásával iránymutatoan képviselünk országunk énekkari kultúrájában. A felszabadulás óta legnagyobb megmozdulásunk 1947 pünkösdjén az első Alföldi Országos Munkás Dalosünnepéig volt. Ezt követően vettünk részt az angliai Llangollenben megtartott Nemzetközi Kórusversenyen és hoztuk el a férfikari ágazat első díját. 509
