Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

Három és fél esztendő eredményei

Az eredményekről nem sokat kell mondanunk, a tájékoztatók adatai beszélnek önmagukért, a mi feladatunk ez alkalommal a kiemelés és az összegezés.

Az elmúlt 3 és fél esztendőben az oktató munka legfőbb célja a politikai, gazdasági és társadalmi változások tudatosítása volt. épp ezért az előadások, tanfolyamok legnagyobb része is ilyen témákkal foglalkozott (földreform, közigazgatási ismeretek, a társadalmi formák fejlődése, stb.). 1945 tavaszán, az első forró hónapokban még aránylag kevesen, de nagyon mohón kaptak a szocialista tanokon, később a reakció erősödésével együtt növekedett az ideológiai kérdésekkel szemben is az ellenállás, majd 1947 őszétől egyre szélesebb rétegek kezdik tanulmányozni a marxizmust s bizonyos alapfogalmak (értéktöbblet, tervgazdálkodás. stb.) kezdenek a köztudatba is átmenni. De nem szabad még kielégítő tájékozottságra gondolnunk, hiszen Kossuth és Táncsics napjai óta az egész ország közvéleménye előtt nem folyt ilyen problémákról vita, száz esztendő mulasztását pedig nem lehet 3 év alatt tökéletesen pótolni.

A demokráciának, a tömegszerveknek számtalan előadóra van szüksége. Ma már ott tartunk, hogy munkások és parasztok eddig nem látott tömege tud könnyen és elfogódottság nélkül szabad előadást tartani. (Annyit viszont meg kell itt említenünk, hogy a folyékony előadás nem jelent mindig friss fogalmazást, hanem nagyon sokszor közhelyek, stereotip frázisok ismétlését és a leggyakorlottabb szónokok mondatai között is kevés a hibátlan. Feszesebb korokban a beszédünk is feszesebb volt, ma már a közvetlen hang a szónok erénye. Az egyik szövetség az írásbeli stílus fejlesztésére is gondolt, író-kollégiumot létesített és ha nem is tudjuk előre, hogy a kollégium tagjai közül hány lesz neves író, afelől bizonyosak lehetünk, hogy a kollégium munkája sok képzett olvasóval gyarapítja irodalmi közéletünket.)

A művészetek közül a zenéljen értünk el legtöbb sikert. A Munkás Kultúrszövetség zeneiskolája és karnagyképzője, a munkásdalosok angliai nagy győzelme, az idei budapesti nemzetközi dalosverseny, a kórusok, zenekarok szaporodása, a kottaolvasás terjedése objektíve mutatják a nívó emelkedését A szabadművelődés irodalmi vonalán most értünk el Ady, Móricz és József Attila szélesebbkörű népszerűsítéséhez. A centenáris kultúrversenyékről az ,,Űj Szántás“ júliusi számában részletesen beszámoltunk. Itt csak mint világraszóló eredményi említjük meg. A kultúrversenyek nem csak azért jelentősek, mert több százezer főnyi nézőközönséget mozgattak meg, hanem elsősorban azért, mert eddigi kultúréletünkben elképzelhetetlenül nagyszámú táncos, énekes, előadó, énekkar, zenekar és szabadszínjátszó csoport vett aktive részt benne. A kultúrversenyeken bemutatott balladák, színművek és zenedarabok 80—90 százalékban klasszikus értékű alkotások voltak.

A kultúra élvezésének is több lehetősége van a népi demokráciában, mint a fasiszta rendszerek idején volt. Pesten a szakszervezetek és üzemek, a Dolgozók Kultúrszövetsége, Pest megye szabadművelődési felügyelősége rendezett színházakciókat, vidéken a pécsi tájszínház lett értékes kísérletet a falusiaknak a modern színházkultúrába való bevonására. A művészetek közönségének számát növelték szövetségeink a május l-i és egyéb ünnepi alkalmak szabadtéri előadásaival, városi kultúrnapok, falunapok rendezésével. A tömeges képzéssel párhuzamosan a minőségi képzés is folyt és folyik, a szakszervezetek mintacsoportokat, közfjonli ének- és zenekarokat szerveznek, ezek mutatják a kulturális Imád ás irányát és diktálják az emelkedés tempóját.

Minden szövetség igyekezett a kultúra eszközeivel is ellátni csoportjait, ez persze csak a sürgősebb újjáépítési feladatok után következhetett. Mégis a Szakszervezeti Tanács jelentése 700 üzemi kultúrotthonrói számolhat már be és megindult a csoportok vetítőgéppel és rádióval való ellátása is. Ami a tömegszervek rádióadásait illeti, meg kell állapítanunk, hogy egyidőben a túl sok szervezeti félóra és negyedóra egyhangúvá tette a rádió-műsorunkat, de a tömegszervek össze-489