Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

maid különnyomat formájában is közzétettük, a különnyomat 1 forintért kapható a Tanács irodájában. Ez a füzet a Szovjet és á nyugati államok analfabétizmus elleni küzdelmeinek ismertetésén kívül elvi megállapításo­kat és gyakorlati útmutatást is ad és közli egy kéthónapos tanfolyam teljes tantervét is. Ezt a füzetet minden érdeklődőnek és tanfolyamvezető­nek ajánljuk. dl A Tanács a nyár folyamán kb. négyíves tankönyvet is készített kifejezetten analfabéta tanfolyamok számára. A könyv szeptember végén jelenik meg, maximálisan 1.50 forintos árban. Közismert feliratokból (MÁV, ÜTI, Községháza) indul ki, majd Petőfi, Arany, Ady, József Attila négy­négy során tanítja meg az írás-olvasás tudományát, közli a felsorolt négy költő legszebb költeményeit, Móricz, Móra néhány prózai írását, továbbá rövid újságcikkeket a hároméves tervről, a munkaversenvről, néhány mező­­gazdasági problémánkról és sporteseményekről. A tanfolyamok teljesen ingyenesek, tehát a könyv árát minden résztvevő kibírhatja. A tanfolyamok után Az analfabétizmus elleni küzdelem minden irányítójának és munkásá­nak tisztában kell lennie azzal, hogy nem az írás-olvasás a végcél, hanem az egyetemes emberiség kultúrájának a megismertetése. Vörösmarty a könyvtárakról elmélkedvén ezt kérdi: Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Azzal a kultúrával akarjuk megajándékozni népünket, amely az életet szolgálja, amely nem henyélésre, hanem többtermelésre és minőségi emel­kedésre tanít. Akkor zárulnak diadallal az analfabéta tanfolyamok, ha végük új tanfolyamok kezdetét jelenti s ha következtükben: Elfárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt. Kérjük a kormány és a társadalom fokozott támogatását A Tanács másfél éve napirenden tartja az analfabétizmus kérdését. Cik­kekkel, a fentemlített különnyomattal, számos előadással, háromnapos orszá­gos konferenciával igyekezett nyugtalanítani a társadalom lelkiismeretét. A tömegszervekkel és a szabadmüvelődés szervezetével felkutatta az írástudat­lanokat, tisztázta az elvi kérdéseket, megszervezte a tárcák és tömegszervek e téren való együttműködését, gondoskodott a szükséges segédeszközről, a tankönyvről. Mindezek alapján a Tanács úgy látja, hogy az előkészületek megtörténtek, az analfabétizmus elleni végső küzdelem megindulhat — de sikeres csak akkor lesz, ha illetékes tényezők is teljes mértékben támogat­ják, éppen ezért nemcsak aktákon, hanem ezen az úton is előterjesztjük kéréseinket: a) Az Országos Szabadművelődési Tanács kéri a kormányt, hogy az iskolák államosítása után a szabadművelődést, ezen belül az analfabétizmus le­küzdését tekintse egyik legfőbb művelődéspolitikai feladatának. Kultúrbotrány számba menő analfabé­tizmusunkat éppenúgy, mint lerombolt hídjainkat és vasutainkat a fasiszta rezsimtől örököltük, a régi világ népellenes kultúrpolitikájának egyik legnyilván­valóbb bizonyítéka a magyar írástudatlanok óriási tömege. S ahogy gazdasági életünk nem indulhatott meg addig, amíg hídjaink és közlekedési eszközeink fel nem épültek, ugyanúgy nem beszélhetünk addig tömegkultúráról, amíg a lakosságnak a statisztikai adatok szerint 8, de valószínűleg sokkal nagyobb százaléka el van zárva a művelődés elemi lehető­ségeitől is. Amint világszerte tiszteletet és megbecsü­lést vívtunk ki az ország gazdasági újjáépítésével, ugyanúgy a népi demokrácia dicsőségét szolgáljuk, 481

Next

/
Thumbnails
Contents