Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

hogy „A néma barát vallomásá“-nak megjelenésével egyidőben A Szív újság ez évi 23. számában vastag, ordító alcím hirdette: „A katolikus tevékenység vért és életet kíván." Alatta megtudjuk, hogy a demokrácia milyen veszélyes a vallásra: „Nekünk is meg kell tudnunk pecsételni vérünkkel a meggyőződésünket és hithűségünket.“ Mindez világosan mutatja az összefüggést az „egyházi szabadmű­velődés“ és Pócspetri között. Az sem lényegtelen azonban, hogy Pócspelri község szabadművelődési ügyvezetője történetesen Asztalos János plébános volt, aki így állami támogatással művelte szabadon a falu dolgozóit. IrnUdvasni nem tanított, a faluban több mint 200 felnőtt analfa­béta van. A „Munkafüzet“ eszméinek kivirágzását másutt is fellelhetjük. A Veszprém-megyei Felsőörsön például a plébános így beszélt a Miénk a föld ünnepélyen: „Vájjon lesz-e Isten áldása azon a birtokon, amelyet iJézus Krisztus akarata ellenére, erőszakkal vettek el az egyháztól?“ Persze ahhoz hunyorítani sem kell, hogy a helyi előadók megtoldják a nyomtatott anyagot. A zsámboki pap egyik előadásában ezt mondta: „Magyarországon nincs szabadság, mert nincs fasiszta párt, mint Angliában Hogy az oktatást az egyházi reakció a „művészettel“ hogyan tá­­támogatja, arra már Kállai Gyula is mondott példát, amikor az ország­­gyűlésen a kultuszminisztérium költségvetési vitájában felszólalt. Jász­­felső szén tgyörgy ön egy szabadművelődési eiőadáson (szabadművelődési ügyvezető Neilhéber Gusztáv kántor) egy iskolás leány a következő verset szavalta: „Az ellenség még most is úr felettünk, Sok ezer fogoly messze, száműzött. Erdély még most is! — óh de árvák lettünk, Élünk örök bánat s remény között. Hazánkat ó add vissza csak nekünk S add vissza fájó lelkünk édes álmát. E meggyötört nép Nagy-Magyarországát.“ Persze az eféle versek nem járulnak hozzá a szövetségeseinkkei való jóviszony ápolásához, ami pedig demokratikus külpolitikánk egyik fő­­törekvése. Hogy az egyházi reakció mennyire beépülhetett a szabadművelő­­dés hivatalos szerveibe, arra következtetni lehet abból, hogy például Szabolcs megyében a Községi Szabadművelődési Tanácsok 70<>/o-ának, Szolnok megyében pedig a 60 Tanács közül 28-nak pap az elnöke. Legyünk éberebbek! Emlékezzünk, hogy a régi Magyarországon az egy­házi reakció népnevelése mennyire hozzátartozott a dolgozók elnyomásá­nak és kizsákmányolásának a politikájához. Most azt is láthattuk, hogy a demokráciában milyen szerepe van az egyházi reakció szabadművelő­désének. Miután az egyház az iskolából kiszorult, még inkább a sza­badművelődésre veti magát. Ha nem leszünk résen, komoly bajokat okozhat nemcsak a művelődésben, hanem a politikai fejlődésben és a termelésben is. A szabadművelődés munkásai Az eddigiekből nem derül ki eléggé az Országos Szabadművelődési Tanács és a Kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztálya mun­kájának pozitív értékelése. Az iskolánkívüli népművelés szervezete a fölszabadulással összeomlott. Az új szervezetet a Tanács és az ügy­osztály építették ki. A Tanács adott ki vezérfonalakat — ha keveset is — a szabadművelődési alkalmak számára. Ezek közül különösen a szabadságharcokról szóló füzetek értékesek, amelyek megmutatják a demokratikus nemzeti egység történelmi gyökerét. A Tanács komoly eredményeket ért el az analfabétizmus elleni küzdelemben. Igyekezett 474

Next

/
Thumbnails
Contents