Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
(Vg 4). A jobbágyfelszabadítás történetével foglalkozik ugyanő .,Az agrárkérdés 1848 előtt" (T Sz 1) című cikkében, valamint Erdei Ferenc ..A 48-as jobbágyfelszabadítás“ (F 3) című tanulmányában, melyben a jobbágyságnak a felszabadulás előtti helyzetét, a felszabadulás jelentőségét és parasztságunknak a felszabadulás utáni fejlődését ismerteti. Haraszti Sándor az 1948—49-ben kirobbant' parasz[mozgalmakról ír (T Sz 3). Sándor András mai földosztó parasztok és 48-as elődeik megnyilatkozásait állítja párhuzamba (Vg 4). Fekete Sándor a márciusi ifjak, elsősorban Vasvári/ Pál ideológiáját ismerteti (Vg 3). Wittmann Tibor S rv me re Bertalan szerepét méltatja (Vg 5). Ember.. Győző ..A nép képviselője1' (Vg 6) címmel egykorú okmányok alapján rekonstruálja Táncsics Mihálynak 1848 júniusában a békési és siklósi kerületekben való megválasztása történetét. Waldapfel József a szabadságharc irodalmi emlékeit hozza napvilágra: Vajda János elfelejtett forradalmi verseit (Vg 3), majd ,,Kitagadott versek 1848/49 költészetéből“ (Cs 4) címmel Petőfi kortársainak forradalmi verseit, végül Jókainak egy ismeretlen forradalmi szatíráját a királyi családról és Jelasicsról (Cs 5). Galántai József ..Parasztok, papok, polgárok negyvennyolcról“ (Vg 5) címmel közöl egykorú lapszemelvényeket. Arató Endre százévelölli köznevelésünket ismerteti (Vg 3). Bányai László 1848-nak Erdély történetében való jelentőségét foglalja össze (Vg 3). A szabadságharc külpolitikai vonatkozásait ismertetik Andics Erzsébet „Franciaország, Anglia és a magyar 48-as forradalom“ (F 6), Kenyeres Julia „A szabadságharc és a nemzetközi politika" (T Sz 3), Csapiáros • István ...Magyarok és lengyelek“ (Vg 2), Hanák Péter „Az olasz-szláv-magyar viszony 1848- ban“ (F 3) és Kemény G. Gábor „Magyar-jugoszláv közös múlt" (Vg (íj című cikkükben. A magyar forradalomnak a világforradalom mai való kapcsolataira mutat rá Lukács György tanulmánya: „Heine és a 48-as forradalom ideológiai előkészítése“ (F 3), valamint Marx 1856-ban Londonban tartott beszéde az 1848-as forradalmakról (T Sz 3). Egy szovjet törlénetkönyvnek a magyar szabadságharcról írt fejezetéi közli a Vg 3. — 1848 történelmi eseményeinek 1948 magyar né)>éhcz szóló tanulságait foglalja össze Mód Aladár két cikkében (T Sz 1 és 3i és Tolnai Gábor (F 3). Huszti Dénes a centenáris év programmját és az ünnepségek aktuális jelentőségét ismerteti (F 1). A múltban való tájékozódás mellett nem hiányzik folyóiratainkból az országunk tájai szerinti és a népünk körében való tájékozódás sem. Szabó Pál Szabolcsról (Cs 1), József Jolán Szabadszállásról (F 1), Balázs Anna a diósgyőri MÁVAG-gyár munkásairól (Cs 3). Iíubay Miklós a szentesi tanyákon tett útjáról. Major Jenő az Őrség vidékéről rajzol riportszerű képet, Dérig Tibor Pócspetri társadalmi viszonyait vizsgálja (Cs 8). . Néprajzi vonatkozású írás mindössze kettő van. Luby Margit a „Ki viseli a kalapot?“ szólás eredetét keresi (V 4). Bánó István „Élmény és alkotás a népdalban" (M 6) című tanulmányában megállapítja, hogy természetesen a népdal is egyéni élményekből születik, csakhogy a népdal alkotóját már élményei felfogásában jobban befolyásolja a közösség és — bár elég széles határok között — a megszületendő mű külső és belső formáját eleve meghalározza a közösség élő népdal világa. Néhány érdekes cikk számol be népünk műveltségének egv-egy területén végzett adatfelvételekről. Fehér Klára „Auschwitz az egv német város“ (F 12) című cikke leánygimnazisták, leány- és fiúpolgárislák elcsenevészedő szellemi életére világit rá. Ugyanő „Egyszer volt, (hol nem volt“ (F 3) című cikkében arról a kísérletéről számol be: hogyan fejezi be ugyanazt a megkezdett történetet 100 gyerek ? Szomorú képet kapunk Páldy Róbert „Fiatal tanítók kis tükre“ (F 4) című cikkéből is. Azt vette számba megyéjében: vájjon az iskolából a felszabadulás óta kikerült tanítónemzedéken látszik-e, hogy ők már egy úi világ neveltjei és nevelői? A kérdések közt szerepel ez is: mit tud a szabadművelődésről? A társadalom öntevékeny művelődési funkciójának határozta meg. helyesen, 12 fiatal tanító. De a régi népművelés lényege szerint határozta 445
