Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
szándék egyforma tisztaságában jelöli azl meg (M 3). A Nemzeti Dalról ketlen. is írnak: Keresztúri! Dezső■ (M. 4) és Szabolcsi Miklós (Cső), utóbbi az ú. n. explication de texte, szövegmagyarázat formájában. Páriái Pál „Munkásosztály és magyar irodalom“ című hosszabb tanulmányának a magyar munküsirodalom ki alakulásáról szóló fejezetét közli a Vg 5 száma. Rónay György ugyancsak egy fejezetet közöl „Az ízlés változása“ címmel (M 12) a modern magyar irodalom életrajzából. A Petőfi és Ady kora közti íz'lésváltozással foglalkozik ebben s az elfelejtett Asbóth János kritikai munkásságával. Gy. Gömöri Jenő ..Az Adyversek problémája“ (M 7) címmel néhány Ady-vers, elsősorban „A platánfa álma“ értelmezéséhez szól hozzá. Ady novelláinak gyűjteményéből a Horthy-rcndszer alatt politikai tendenciájuk miatt kihagyott ■elbeszéléseket közöl a F 6. Schöpflin Aladár Gárdonyi Gézáról emlékezik meg CM 12). Waldapfel József Babits Mihály Vörösmar ty-tanulmányairól írt cikkéhez (F 1) Vas István is hozzászólt (V 4), a vitát Waldapfel József újabb cikke (F 6) zárta le. Kosztolányi színi bírálatait Illés Endre méltatja (V 5—6). Mátrai László ír Móricz Zsigmondról (M 4) s Lukácsi/ Sándor „Művészet és szociográfia“ (Vg 6) címmel „A boldog emberiről. Haraszti Sándor objektív kritikával állapítja meg Szabó Dezső sokat vitatott helyét irodalmunkban (Cs 8). A F 5 száma közli Ortutay Gyulának Radnóti Miklós születésnapján, a mártírhalált halt költő szegedi emléktáblája leleplezésekor mondott beszédét. Szabó Lőrinc méltatja Radnóti Miklós Lafontaine-fordításait (V 5—6). Nagy Ixijos „Szegény tanuló a gimnáziumban“ (Cs 7) és „Szegény diák tanításból él“ (Cs 8) címmel közöl két szép részletet önéletrajzából. Déry Tibor „A befejezetlen mondat“ című regényét méltatja Szigeti József „Egy magyar nagyrealista regényről“ (T Sz 12), Németh Andor ...Széljegyzetek egy nagy regényhez“ (F 12). Lukácsy Sándor „A realizmus útján“ (Vg 1) címmel. Hozzá szól Déry könyvének értékeléseihez Lukács György is „Levél Németh Andornak Déry Tibor > regén véről1.“ (F 1) címmel. Pálóczi-Horváth György „T. elvtárs tévedése“ \(Cs 3). című cikke Déry Tibor regénye kapcsán az irodalomnak a társadalom éjeiében betöltött szexiepe fontosságát magyarázza. Németh László úi regényéről ír Sőtér István (V 5—6), Kovái Lőrincrol Készi, Imre (Cs 8), Sőtér István ,.Bűnbeesés“-éről Szigeti József (F 4), Vas István költői fejlődéséről Qzibor János (V 5—6). Gábor Andor' „írástudatlanok felelőtlensége“ (F U) címmel bírálja Derzsi Sándor verseit. Lukácsy Sándor fiatal költőink, az ú. n. negyedik nemzedék felett tart seregszemlét (M 6). Czibor János „Ivomolylalan monumentum“ (M 2) címmel mutatja ki a Hungária Irodalmi Lexikon szégyenletes hibáit. Az idegen népek irodalmával az előbbi gazdag listához képest alig foglalkoznak íróink. Mindössze Cs. Szabó László közöl készülő könyvéből egy í'észletet az Ei-zsébet-korabeli angol irodalomról (M 12), Fazekas László egy kisebb tanulmányt „Swinburne és Eliot“ költészetéről (V 5 6), Hubay Miklós Garda Koreáról (V 3), végül Kovács Endre ad rövid tájékoztatást a mai cseh irodalomról, inkább csak a költészetről (M 7). Ami a legmeglepőbb, az oi'osz és szovjet irodalom sem foglalkoztatja íróinkat és szerkesztőinket a könyvismertetéseken túl, Szabó Edének Alexej Tolsztoj magyar fordításban megjelent műveit együttesen ismertető cikkét említhetjük legfeljebb ebben á vonatkozásban (Cs 7). Történelmünk régebbi korszakaiból Molnár Pirik a finn-ugor ősnyelv kérdéséhez szól hozzá (T Sz 4—5). - Andics Erzsébet „Demokrácia és szocializmus 1918—19-ben“ (T Sz 12) című tanulmánya elsősorban a magyar kommunisták szerepét vizsgálja az első világháborút követő forradalomban. — Természetes, hogy történészeink érdeklődése az elmúlt hónapokban elsősorban a reformkor és a szabadságharc felé fordult. A kor gazdasági válságának okait tárgyalja P. Zsigmondi Pál „A tőkés termelés feltételei a magyar mezőgazdaságban 1848-ban“ (T Sz 2) és Spira György „A szunnyadó láva" (Vg 31 című. a bomló magyar feudalizmus munkaerőválságáról írt tanulmányában. A negyvennyolcas törvényeket megelőző politikai harcok egy fejezetét ismerteti S. Nándor Pál: „Nemzeti és polgái'i reformpolitika az 1832—36-os országgyűlésen“ 444
