Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-06-01 / 6. szám
vitatkoznak. Ezek itt valami történelmi kérdésről beszélnek. A szemben lévő szobában vidám ping-pong-játék folyik, amott pedig komolyan hajol a sakktábla fölé két gondolkodásba merült fej. Ez a változatos munka az ú. n. Kossuth Körök keretében folyik, önképzőkörök ezek, céljuk a legénység politikai öntudatának, képzettségének, kezdeményező készségének, kulturális színvonalának emelése. És vasárnap? A század legénysége ott sportol, versenyez a pályán és a nevelőtiszt megint ott van közöttük. Küzdeni-tudásra' és akaraterőre tanítja őket. Ahogy száll a labda a háló fölött, éppen azt magyarázza. hogy ne játsszanak önzőén, önmagukért! Nem az a fontos, hogy ki üti a labdát, hanem az a lényeg, hogy a csapat győzzön... Nem az a fontos, hogy énvelem mi van, mindnyájunk sorsa fontos. Egymásért kell felelősséget éreznünk, egymásért, az egész népi hadseregért, az egész magyar népért. Vasárnap a falvakat járják, szórakoztatják a falut és tanítják isi A nép összeforr hadseregével. Fiai, szép katona-fiai szavából, életéből is megtanulja, megismeri, mit hozott a felszabadulás. De a nevelés nemcsak a határokig terjed. Minden héten, minden alakulatnál külön foglalkoznak a népi demokrácia többi államainál, megismerik történelmüket, felszabadulásukat, harcukat az elnyomás ellen és a felemelkedésért. ,A katonák, akik valamikor itt Magyarországon egy elnyomó rendszer rabságában csak sovinizmussal tudtak gondolni szomszédaikra, most megismerkednek velük, a megismerésen át becsülni tanulják őket, látják, hogy egy célért, egy úton harcolnak, megtudják mit jelent az: szabad nép fiának lenni szabad népek szövetségében. Orphanidesz Lukács A KULTUSZMINISZTÉRIUM SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁNAK 3 ÉVE A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a felszabadulást követő időkben mindjárt két nagy feladatra vállalkozott. Egyrészt az iskolai rendszert, másrészt a kultúra iskolánkívüli terjesztését, az úgynevezett népművelési rendszert kellett gyökeresen felszámolni és a népi demokrácia igényeinek megfelelően új alapokra helyezni. Az első az általános iskola bevezetésével, a másik pedig a szabadművelődési munka megindításával nyert új keretet, tartalmat és szervezetet. Ez utóbbi több szempontból nehezebb és mélyrehatóbb volt az előbinél. A szabadművelődési munka megindulása óta három év telt el. Ennek a három évnek az eredményeit szemléltetni, megfoghatóvá tenni vagy éppen értékszerűen lemérni rövid áttekintés keretében alig lehet. Mindössze arra vállakozhatunk, hogy a szemtanú hűségével, a krónikás tárgyilagosságával összefoglaljuk, hogy mi történt. A megindulás . v ' , Az 1945/46. munkaév különös nehézségek között indult. A pusztulás képét mutató országban az általános kifosztottság, a létfeltételek megváltozása, a társadalmi ziláltság, a pénz fokozatos romlása, a közlekedés bénasága egyaránt háttérbe szorították a kultúra iránti érdeklődést és végtelenül megnehezítették az egészséges kulturális tevékenységek megindulását. A hivatalos irányítókra elsősorban az a súlyos feladat hárult, hogy végiggondolják és megvizsgálják az iskolánkívüli művelődés kérdéseit s ennek eredményeként teremtsenek a társadalom igényeinek min-354
