Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-06-01 / 6. szám
van ebben az »lmaradásban, aminek következtében hiányoztak a megfelelően képzett és gyakorlati érzékkel is bíró szakemberek, amikor a tőkés rendszer kifejlődése magával hozta népünk szélesebb rétegeinek bekapcsolódását az ország gazdasági és kereskedelmi életébe. Később tudatosan törekedett ugyan a kormányzat ennek a hiánynak megszüntetésére, de csak jelszópolitikával. Az eredmény természetesen ehhez igazodott. Az évszázados múltú és terhű probléma hiába lépett elő hirtelen és minden áron megoldást igénylő időszerű kérdéssé, a gazdasági hivatásra való képzésből gyors, tessék-lássék „átképzés“ lett, a munka és a feladatok , vállalásából „őrségváltás“. Minden hangzatos hazafias, ..nemzeti“ és „közösségi“ jelszó ellenére, gazdasági életünk az egyéni törtetők és harácsolok vadászterületévé lett, tehát a helyzet népünk szempontjából lényegében nem változott. A felszabadulás után fokozatosan átalakult gazdasági életünk egész rendszere. A szocializmus felé utat nyitó tervgazdálkodás szelleme egyre inkább áthatja a magyar életet s mindazok gondolkodását, akik népünk gazdasági megerősödésén dolgoznak. Lelkesedés és munkakedv meilett azonban szaktudásra, hozzáértésre is szükség van, hogy minél előbb minél jobb eredményeket érjünk el. A múlt mulasztásainak pótlására nagyon fontos a szorosan vett iskolai kereskedelmi szakoktatás mellett a már a gyakorlati életben működők, az iskolapadból kinőtt idősebb nemzedék gazdasági irányú továbbképzése. Jelentősen szűkíti a szabadművelődés kereskedelmi szakmai feladatkörét, hogy ezen a téren jutottak először rendszeres iskolai közgazdasági és kereskedelmi továbbképzés lehetőségéhez a tanulmányaikban szociális vagy egyél) okokból megrekedt, már gyakorlati életpályán működő felnőttek. A már 1941. óta működő felnőttek kereskedelmi középiskolái mellé 1946 tavaszán a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 9600/ 1946 KSzM sz. rendeletével megszervezte a dolgozók kereskedelmi középiskoláit. Ez rövidített tanításterv alapján eddig 2 év, újabb rendelkezés szerint pedig 3 év után bocsátja érettségire a hallgatókat. A közműveltségi tárgyak mellett a gazdasági élet gyakorlatában élő s azt jól ismerő felnőtt tanulók könnyen elsajátítják az alapvető, közgazdasági látókörüket tágító és társadalmi helyzetüket s hivatásukat tudatosító kereskedelmi szakismereteket. Az 1946/47-és iskolaévben 15 kereskedelmi középiskola mellett működött a felnőttek tagozata, 16 középiskolával pedig a dolgozók tagozata volt kapcsolatos. így tehát az ország legtöbb nagvobb városában és kereskedelmi központjában megtalálta az elméleti szakképzettségnek híját érző dolgozó réteg az iskolai tanulás lehetőségét. Ezeken a helyeken természetesen kisebb a szakmai szabadművelődés iránt megnyilvánuló érdeklődés. Első feladatunk tehát az új gazdasági feladatok megoldására alkalmas vagy legalább a gazdasági élet munkájába bekapcsolódni tudó, szociális szemléletű erők képzése, elsősorban a dolgozók rétegéből. Szükség van azonban azoknak az átképzésére is, akik már régebben működnek a gazdasági életben s a tőkés rend életszemléletében nővén fel, nehezebben tudnak beilleszkedni az új világba. E téren legfontosabb, legsürgősebb tennivaló a szociológiai szemlélet megalapozása, a marxista—leninista elmélet tudatosítása és népszerűsítése a közgazdasági élet jelenségeinek magyarázatában A tőkés rend által kitermelt régi típusú, az egyéni haszon szempontját előtérbe helyező kereskedő és gazdasági szakemberek helyett olyanokra van szükségünk, akik a közösség érdekét tartják szem előtt és azért dolgoznak. A kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium költségvetése a tanárok továbbképzésére szolgáló összegen kívül a kereskedelmi szakirányú szabadművelődésre 40.000 Ft-ot fordít ebben a költségvetési évben, kiadványokra, tanfolyamokra, előadásokra és ilyenek anyagi támogatására. A hivatalos szabadművelődési szervek kereskedelmi szakirányú tevékenységének támogatására ebből az összegből 10.000 Ft áll rendelkezésre. Ebben a pénzügyi keretben a következők történtek az elmúlt 3 év folyamán a kereskedelmi irányú szabadművelődés terén: 349
