Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-06-01 / 6. szám

Az első népegészségőri tanfolyamok megindítása országszerte vára­kozáson felüli visszhangra talált. A tanfolyamokon, amelyeket hatósági orvosok, védőnők, tanítók, szociális titkárok munkaközösségben tar­tottak, mintegy 8.000 — nagyobbrészt nő, kis számban férfi — vett részt a falvakban és vidéki városokban. A tanfolyam kb. 40 órából áll, elméleti és gyakorlati oktatásra terjed ki. A tanfolyam befejeztével a népegészségőr — amennyiben munkába áll — igazolványt kap. Jelenleg mintegy 5.500 működő népegészségőrünk van. A tanfolyamok tartását csak az nehezítette meg, hogy megfelelő tankönyv nem állott rendelkezésre. Ezen a hiányon fog segíteni a most sajtó alatt lévő ,.Népegészségőrök könyve“, amely első kiadásában 20.000 példányban jelenik meg. A könyv könnyen érthető, népszerű formában, bőven illusztrálva még a legkevésbé előképzett falusi asszony számára is jó segédeszköz. Ä könyvet nemcsak tankönyvül szánjuk, hanem ugyanolyan mértékben arra is, hogy a már működő népegészségőr ál­landóan forgassa és munka közben adódó napi problémáira megoldást találjon benne. A népjóléti minisztérium és a MNDSz közös terve szerint a 3 éves terv befejezéséig 30.000 népegészségőr kiképzése és munkába állítása a feladatunk. A kitűzött cél elérése csak igen nagy munkával lesz lehetsé­ges, de egy jól működő és sűrű négegészségőri hálózat jelentősége kulturális és egészségügyi szempontból alig becsülhető fel. Egészségügyi és szociálpolitikai szakmunkások képzése A felszabadulás után az volt a főfeladat, hogy megszervezzük és egységesítsük a széteső, nagyrészt magánkezdeményezésekre bízott, külön­böző időtartamú és tananyagot felölelő egészségügyi szakoktatást. Ezen­közben meg kellett változtatni a társadalom lenéző álláspontját az egész­ségügyi szakmunkások nagg rétegével szemben. (A múltban főleg a szak­­képzettség hiánya miatt nyilvánult meg ez a lenézés!) Másrészt az volt a törekvésünk,' hogy ezen a pályán is lehetőséget adjunk arra, hogy népi származású. elemek minél nagyobb számban nyerhessenek módot tanulásra jó színvonalú iskolákon, melyek a múltban csaknem kizárólag a ..kiválasztott osztályok“ e pályához „leereszkedő“ gyermekeit részesí­tették előnyben. Ma már a budapesti és a szegedi Állami Vé.dőnőképző Intézetben évfolyamonként kb. 150 növendék tanul. A növendékeknek mintegy 30o/o^a munkás, 50o/0-a paraszt és 20o/o-a értelmiségi származású. A tan­terven a megváltozott körülményeknek megfelelően annyit változtattunk, hogy a védőnőképzés ápolóképző szakát megrövidítve még nagyobb teret adtunk az egészségügyi és szociális védőnői elméleti és gyakorlati tananyag részére. • Uj iskolák főleg a betegápolóképzés vonalán indultak meg. Itt volt a legsürgetőbb az oktatás rendszerezése és a legnagyobb hiány szak­képzett munkaerőkben is ezen a téren mutatkozott. A munkát az 5.800/1940. sz. rendelet indította el, pontosan meghatározva a képzés 2 éves időtartamában a képzés módját és kereteit. Énnek nyomán indult meg 1946-ban a ma fennálló legnagyobb létszámú betegápolónőképző, az Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének népi kollégium­mal egybekötött „Varga Katalin“ nővérképző iskolája. A népi kol­légiummal egybekötött szervezési fonna igen jól bevált. A növendékek­nek csaknem 75°/o-a munkás és paraszt származású, alacsonyabb iskolai előképzettségük ellenére is teljes mértékben megfelelnek a követelmé­nyeknek. A népi kollégium széliemé módot ad arra, hogy a növendé­keket ne csak szakmai vonalon képezzék ki, de helyes társadalomismeretre és szemléletre neveljék őket, a népi kultúra és művészet megismerésére és saját emberi értékeiknek a társadalom javára szolgáló kimunkálására. A többi meginduló szaktanfolyamon is ezt a megoldást kívánjuk meg­valósítani (csecsemőgondozónők képzése, diétásnővérek képzése, stb.) Talán valamennyi egészségügyi szakmunkás közül legszorosabb kap­csolatban a bábák állanak a néppel. Közvetlen hatásuk az asszonyokra olyan nagy, hogy népnevelési lehetőségeik a legjelentősebbek. Ezek a 332

Next

/
Thumbnails
Contents