Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
Earasztcsaládban van legalább egy ilyen ember. Teljesen megszűnt azonan Miskovicsiben az analfabétizmus. 24 tanító tanítja ma a gyerekeket a falu iskoláiban. Még nagyobb a haladás a cári időkben elnyomott nemzetek között. Szibéria északi népeinek írásuk sem volt, először tehát azt kellett alkotni számukra. Harminc esztendővel ezelőtt egyetlen csukcs (eszkimó) sem tudott írni-olvasni. A szovjet hatalom fennállása óta a csukcsok földjén 65 iskolát létesítettek, ezek közül 8 hétosztályos iskolát és 2 középiskolát. Ezen iskolák számára az anadiri pedagógiai intézet nevel szakképzett tanerőket. Az idei tanévben a különböző osztályokba 2300 növendéket vettek fel, akik közül 600 teljesen díjmentesen állami internátusbán nyert elhelyezést. A szükséges tankönyveket csaknem mind Leningrádban nyomtatják és repülőgépeken szállítják rendeltetési helyükre. A helyi iskolák elvégzése után a tehetséges növendékek a Szovjetunió más köztársaságainak felsőbbfokú tanintézeteiben folytatják tanulmányaikat. Az Üzbég Köztársaság területén az elemi iskolák, hétosztályos iskolák és a középiskolák első négy osztályába járó tanulók száma 1914/15-ben 12.700 volt; ez a szám 1938/39-ig hetvenegyszeresére, 900.000-re nőtt. A Tadzsik Köztársaságban 1914-ben mindössze 400-an látogatták az elemi iskolákat, 1938-ban az elemi iskolák és középiskolák első négy osztályába járó tanulók száma 235.000-re, azaz 1914-hez képest ötszáznyolcvankilencszeresére emelkedett. A keleti népek leányai és asszonyai az októberi forradalom előtt semmiféle oktatásban nem részesültek. Ma ők is élvezik az általános és kötelező népoktatás előnyeit. Szántó Rezső A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A GLOBÁLIS MÓDSZERRŐL Az Országos Szabadművelődési Tanács megbízásából az analfabéta tanfolyamok vezetői számára, globális eljárású olvasás-írás tanítás céljára, részletes tanmenet készült. Ezzel kapcsolatban beszélünk a globalizáció kérdéséről 1. történeti fejlődési, 2. lélek- és elmetani, 3. pedagógiai kritikai alapon. I. A történeti fejlődés kutatása visszavezetett az olvasás-írás legősibb alapjához, amely nyilvánvalóan globális eredetet mutat. Az ősember kezdetlegesen kép-mondatokkal, majd kép-szavakkal ábrázolta a beszédet. Ezt mutatja, hosszú fejlődés állomásaként, az egyiptomiak képírása: a hieroglifák. Itt már a mondatképek, a szó-képek, szótag és hang-, illetve betűjelek elemződtek. Tudvalevő, hogy a föníciai írásból alakult ki a sémi és a görög, utóbbiból a latin abc. A görög abc oldalhajtása lett a cirill. Külön írásmód volt a perzsa ékírás, a japán szótagírás és valószínűleg a feledésbe merült magyar rovásírás is. A kínaiak máig változatlanul megőrizték szóírásukat. Azok a népek, akik elfelejtették eredeti abc-jüket vagy ilyent nem is alakítottak ki, kénytelenek voltak idővel átvenni a szomszédok írásjeleit. így vált széles területen általánossá a latin abc s ennek alapján az olvasás és írás szintélikus menetű kiépítése. Idegen abc-vel egy nép sem tehetett mást, minthogy nyelvének alakjait összerakta belőle. Ezzel magyarázható meg, hogy az ősi globális kiindulás ellenére több, mint 3000 évig nagy általánosságban szintetikus úton tanítottak olvasni és írni. Azonban, bármilyen lassú is a fejlődés, a szinlétikus kényszer melleit is kt-kiütközik időnként az ősi globális gondolkozás. Quintilianus (Kr. u. 35) már az olvasás-írás játékos, könnyű, kellemes tanítását 34
