Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-04-01 / 4. szám

heugrin“-t és a ,,Tannhäuser“-t ve­zényelje megszokó Lt nagyvonalú hozzáértésével. Igen szép élményt adott Beethoven két szimfóniájának (I. és IX.) elvezénylésével. A Barfőfr-krónikába két adat kí­vánkozik: a hegedűversenyt Zatha­­reczki/ Ede játszotta a Székesfővá­rosi Zenekarral. A remek kompo­zíciót nagyon szépen tolmácsolta. Meleg, nem hivalkodó tónusa ci­­comátlan, formailag teljesen átér­tett előadása méltó reprezenlátása volt a Bartók-muzsikának. Lukács Miklós vezénylése a zenekarnak lé­nyegesen megnehezítette a kíséret amúgy sem könnvű feladatát. Gert­­ler Endre Bartók hegedű szóló­szonátáját játszotta. Nagyigényű, ne­héz mű, előadása a hegedűs leg­nehezebb feladatai közé tartozik, de megéri, mert eredménye a mo­dem hegedűirodalom egyik leg­klasszikusabb alkotásának" megjele­nítése. Gertler Endrének, úgy érez­­tük, sikerült feladatát megoldania. Ugyanakkor a Filharmóniai Társa­ság kamarazenekarának kíséretében is játszott három művet: Corelli ,. Karácsonyi ooncertóját“. Vivaldi „Négy évszak“ című hegedűverseny­­sorozatát és Bach a-mo'l versenyét. A Vivaldi-mű modernségével, fris­seségével, változatos, gazdag lele­ményével újabb bizonyítéka annak, hogy milyen sokat nyerhet zenei életünk minden vonatkozásában műveinek feltámasztásával, sűrűbb előadásával. A zenekar Ferencsik János vezetésével a zenekari kísé­ret magasiskoláját mutatta be. A Debreceni Kollégiumi Kórus is újra megjelent a budapesti hang­versenydobogón és tavaly óta ko­moly fejlődésről tett bizonyságok Különösen az előadás megformálá­sának koncentráltabb, kerekebb módja és a dinamikai eszközök tudatosabb és ezzel takarékosabb használata tűnt fel a múlt évi sze­replésükkel való összevetésben. Az együttes Csenki Imre vezetésével máris egyik fontos tényezője a ma­gyar kórusmozgalomnák és jelen­tősége (fejlődése azt mulatja) not­ion nő. A magyar zenei életnek izgatot­tan várt dátuma volt a jubileumi március 15-e: Kodály Zoltán „Cinka .Pűnná '-jának bemutatása. A bemu­tató utáni sajtóhangok elsősorban Balázs Béla színdarabjával fordul­lak szembe egyhangúan és határo­zó lián, de meg tudjuk érteni, hogy a szöveg-kiváltó Ita ellenérzések ha­tása alatt Kodály Zoltán zenéjéről is kedvetlenül nyilatkoztait. Nem feladatunk, hogy Balázs Béla drá­májáról véleményt mondjunk, hi­szen hivatottabbak már megtelték előttünk. Azt azonban kötelességünk megállapítani, hogy Kodály Zoltán jó zenét komponált hozzá. Nagy zeneszerzői tudásának régibb és újabb vívmányait egyaránt értéke­síti és különösen azokban a részek­ben, ahol a szöveg és a cselek­mény nem kötötték, szép és élet­teli muzsikát ad. Érdemes lenne Cinka Panna-szvilként újra hallani a művet és így' lemérni hatását Meggyőződésünk, hogy sokkal na­gyobb sikere lenne. Mint ismeretes, az elmúlt két hónapban erősen foglalkoztatta az egész világ, de különösen Magyar­­ország zenei közvéleményét a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának zenei határo­zata. Ez a határozat több neves szovjet-orosz komponista jelenlegi működését elítéli, a formalizmus vádjával illeti és közérthetőbb zene komponálását kívánja meg tőlük a múlt nagy orosz szerzőinek példá­ját tárva eléjük. Sok vélemény hangzott el pró és kontra a kér­désről, többnyire a határozatot ki­váltó zenei helyzetkép valóságos és alapos ismerete nélkül. Végül is az ankétek és sajtóhangok sorát azzal a megnyugvással zárhatjuk, hogy nekünk magyaroknak ugyan­ezt az utat mutattáK meg Bartók és Kodály' és hála a két nagy mű­vész működésének, a magyar és keleteurópai népzenében az újabb magyar zenei termelés olyan szi­lárd alapot talált a legszínvonala­sabb műzene kivirágoz tatására, ami lassanként az egész világot, sőt töb­bet mondunk: az egész magyarsá­got meghódítja. De nem haszon nélkül való ebből az alkalomból ismét tudatosítanunk, hogy csak ezen az utón haladva vezethetjük a zeneiskolák, sőt mindenféle is­kolák áldásaiból eddig kizárt tö­megeinket zenei műveltségre s fia­talabb zeneszerzőink is alapvető feladatukat kell lássák ebben a cél­kitűzésben és útmutatásban. Ezzel a kérdéssel szorosan össze­függ egy másik, mind gyakrabban 241

Next

/
Thumbnails
Contents