Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
heugrin“-t és a ,,Tannhäuser“-t vezényelje megszokó Lt nagyvonalú hozzáértésével. Igen szép élményt adott Beethoven két szimfóniájának (I. és IX.) elvezénylésével. A Barfőfr-krónikába két adat kívánkozik: a hegedűversenyt Zathareczki/ Ede játszotta a Székesfővárosi Zenekarral. A remek kompozíciót nagyon szépen tolmácsolta. Meleg, nem hivalkodó tónusa cicomátlan, formailag teljesen átértett előadása méltó reprezenlátása volt a Bartók-muzsikának. Lukács Miklós vezénylése a zenekarnak lényegesen megnehezítette a kíséret amúgy sem könnvű feladatát. Gertler Endre Bartók hegedű szólószonátáját játszotta. Nagyigényű, nehéz mű, előadása a hegedűs legnehezebb feladatai közé tartozik, de megéri, mert eredménye a modem hegedűirodalom egyik legklasszikusabb alkotásának" megjelenítése. Gertler Endrének, úgy éreztük, sikerült feladatát megoldania. Ugyanakkor a Filharmóniai Társaság kamarazenekarának kíséretében is játszott három művet: Corelli ,. Karácsonyi ooncertóját“. Vivaldi „Négy évszak“ című hegedűversenysorozatát és Bach a-mo'l versenyét. A Vivaldi-mű modernségével, frisseségével, változatos, gazdag leleményével újabb bizonyítéka annak, hogy milyen sokat nyerhet zenei életünk minden vonatkozásában műveinek feltámasztásával, sűrűbb előadásával. A zenekar Ferencsik János vezetésével a zenekari kíséret magasiskoláját mutatta be. A Debreceni Kollégiumi Kórus is újra megjelent a budapesti hangversenydobogón és tavaly óta komoly fejlődésről tett bizonyságok Különösen az előadás megformálásának koncentráltabb, kerekebb módja és a dinamikai eszközök tudatosabb és ezzel takarékosabb használata tűnt fel a múlt évi szereplésükkel való összevetésben. Az együttes Csenki Imre vezetésével máris egyik fontos tényezője a magyar kórusmozgalomnák és jelentősége (fejlődése azt mulatja) notion nő. A magyar zenei életnek izgatottan várt dátuma volt a jubileumi március 15-e: Kodály Zoltán „Cinka .Pűnná '-jának bemutatása. A bemutató utáni sajtóhangok elsősorban Balázs Béla színdarabjával fordullak szembe egyhangúan és határozó lián, de meg tudjuk érteni, hogy a szöveg-kiváltó Ita ellenérzések hatása alatt Kodály Zoltán zenéjéről is kedvetlenül nyilatkoztait. Nem feladatunk, hogy Balázs Béla drámájáról véleményt mondjunk, hiszen hivatottabbak már megtelték előttünk. Azt azonban kötelességünk megállapítani, hogy Kodály Zoltán jó zenét komponált hozzá. Nagy zeneszerzői tudásának régibb és újabb vívmányait egyaránt értékesíti és különösen azokban a részekben, ahol a szöveg és a cselekmény nem kötötték, szép és életteli muzsikát ad. Érdemes lenne Cinka Panna-szvilként újra hallani a művet és így' lemérni hatását Meggyőződésünk, hogy sokkal nagyobb sikere lenne. Mint ismeretes, az elmúlt két hónapban erősen foglalkoztatta az egész világ, de különösen Magyarország zenei közvéleményét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának zenei határozata. Ez a határozat több neves szovjet-orosz komponista jelenlegi működését elítéli, a formalizmus vádjával illeti és közérthetőbb zene komponálását kívánja meg tőlük a múlt nagy orosz szerzőinek példáját tárva eléjük. Sok vélemény hangzott el pró és kontra a kérdésről, többnyire a határozatot kiváltó zenei helyzetkép valóságos és alapos ismerete nélkül. Végül is az ankétek és sajtóhangok sorát azzal a megnyugvással zárhatjuk, hogy nekünk magyaroknak ugyanezt az utat mutattáK meg Bartók és Kodály' és hála a két nagy művész működésének, a magyar és keleteurópai népzenében az újabb magyar zenei termelés olyan szilárd alapot talált a legszínvonalasabb műzene kivirágoz tatására, ami lassanként az egész világot, sőt többet mondunk: az egész magyarságot meghódítja. De nem haszon nélkül való ebből az alkalomból ismét tudatosítanunk, hogy csak ezen az utón haladva vezethetjük a zeneiskolák, sőt mindenféle iskolák áldásaiból eddig kizárt tömegeinket zenei műveltségre s fiatalabb zeneszerzőink is alapvető feladatukat kell lássák ebben a célkitűzésben és útmutatásban. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg egy másik, mind gyakrabban 241
