Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
számára a derű, a jókedv, az öröm, a sport, kirándulások, ünnepségek, mulatságok napjává szenteli. A Szabad Föld Vasárnapok programja gyermekekre és felnőttekre, legényekre és leányokra egyaránt gondol. A cél az, hogy a hatnapi kémény munka után a hetedik napon a falu apraja-nagyja örüljön a verőfényes tavasznak, a természet újjászületésének. A tavaszi ünnepségeknek hagyománya van a magyar falvak életében. A legtöbb faluban rendeztek népünnepélyeket, majálisokat. De még mindig vannak falvak, ahol a vasárnap társadalmi eseménye a legények és emberek számára a korcsmázás; őket is ki akarjuk vinni a korcsma fertőjéből és úgy hisszük, a falusi asszonyok örülnek ennek legjobban. A Szabad Föld Vasárnapok örömet hoznak a gyermekeknek, akik számára bábjáték előadásokat rendezünk, megismertetjük őket más tájak gyermekjátékaival is, verseket, dalokat tanítunk — mind-mind a magyar népélet hagyományaiból s bevonjuk őket a gyermekszív játszás örömeibe. Hogy a jókedv még teljesebb legyen, a gyermekek megvendégelésére is gondolunk. Az ifjak számára a Szabad Föld Vasárnapok nagy versenyzési lehetőségei hoznak a sport különféle ágazataiban. Nemzeti Sportbizottság. illetve a Magyar Atlétikai Szövetség programjában szereplő népi mezei futóversenyek, kézilabda, röplabda bajnokságok és egyéb sportversenyek szervezését összekapcsoljuk a Szabad Föld Vasárnapokkal és programjának részesévé tesszük. Mivel a Szabad Föld Vasárnapoknak sok faluban már kialakult rendezősége van, a népi sportbajnokságokat olyan helyeken is megrendezik, ahol enélkül arra nem kerülhetne sor. A 48-as kultúrversenyek nagy sikere mutatja, hogy a falvakban milyen nagy igény mutatkozik a színjátszás, a zene, népi táncok és népdalok iránt. A Szabad Föld Vasárnapokon ezt az igényt akarjuk ápolni és kielégíteni. Arra törekszünk, hogy a falusi műkedvelők és a kultúrgárdák menjenek át vendégszereplésre a szomszéd falvakba, mulassák be olt is tudásukat és ismerjék meg az ottaniakét. A falvakból tanulmányútokat szervezünk a megyeszékhely gazdasági és kulturális értékeinek megismerésére. Az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok, a népfőiskolák, a Szabad Föld Téli Esték komoly sikereket hoztak a mezőgazdasági szakoktatásban: ezen a téren a rádió is jelentős eredményeket ért el. A mezőgazdasági szakoktatást kiegészítendő, országszerte igyeaszünk meghonosítani a Szabad Föld Vasárnapok keretében a határjárást. Legjobb, ha ezt a mozgalmat a termelési bizottság szervezi. Bizonyára szívesen résztvesznek benne a tanfolyamot végzettek, elsősorban^ a fiatal gazdák, de kedvet kaphatnak rá az idősebbek is. A határjárás abból all, hogy a gazdák 20— 30-as csoportokban egy-egy mezőgazdasági szakember arany- vagy ezüstkalászos gazda vezetésével bejárják a határt és megbírálják a vetéseket, gyümölcsösöket, veteményeket stb. A Szabad Föld Vasárnapok programja a falunapokban csúcsosodik. Falunapot járásonként havonta egyet rendezünk, a szabadművelődési szervekkel karöltve. A falunap («Íja, hogy a járás összegyűlt közönsége előtt bemutassa a falu gazdasági és kulturális értékeit és ízelítőt kapjon a vendégekéiből. A falunap programja igen változatos kell legyen. A sportversenyeken a járás községeinek legjobb sportolói versenyeznek. A kultúrműsorban színjáték, népi tánc, népdal és zene bemutatók lesznek s egyik falu tanulhat a másiktól. A falunapokon járási gazdakonferencia is lesz. Ezen a járás legjobb gazdái és a legjobb szövetkezeti vezetők vesznek részt. A rendezésben szerephez jut a megyei termelési versenybizottság. A gazdakonferencián megvitatják a parasztságot érintő legfontosabb gazdasági és politikai kérdéseket. Végül járási értelmiségi értekezlet teszi teljesebbé a programot. Célja, a falusi értelmiség demokráciához való viszonyának megvitatása. 225
