Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
Szoros együttműködést igyekszik kiépíteni Székesfehérvárt a Vörösmarty Társaság az üzemi, párt, felekezeti és egyéb kultúrközösségekkel. A Vörösmarty Társaság kéznyujtását a többi szervezetek szívesen fogadják és a legszebb együttműködés megteremtésére van remény. Ezideig a Társaság irodalmi és művészegyüttese a MÁV Kultúrházban, a Református Otthonban és a Weiss és Túli bőrgyár kultúrliázában tartott irodalmi és művész estet. Létrehozta a Társaság a Dolgozók Kulturális Szövetségével együtt a Dolgozók Vörösmarty Színpadát. A kezdeményezés célja, hogy a szabadszínjátszás területén irodalmi és minőségi példát mutasson az egyes csoportoknak. A jubileumi évre pedig a Társaság tudományos osztálya dolgozott ki nagyszabású munkatervet. Nagv vonalaiban három részből áll a programm: 1. belső önképzés (a tagok tájékoztatása a tudományos és művészeti világ legújabb eredményeiről), 2. népszerű előadássorozat, 3. a tudományos gondolatnak bevitele az üzemekbe, külterületekre és az e téren legelhanyagoltabb közösségek közé. A Szabadművelődési Tanácsot és a Vörösmarty Társaságot kérte fel Székesfehérvár polgármestere a 48-as jubileumi év művelődési eseménysorozatának ünnepélyes megnyitása alkalmából a jubileumi év kulturális eseménysorozatának megszervezésére és lebonyolítására. Fejér megyében a helyi szabadművelődési tanácsokban ifjúsági munkaközösségek alakulnak. A munkaközösségek önképzőkörszerűen működnek és a fiatalság szívesen vesz részt bennük. Eddig 9 faluban alakult meg ilyen munkaközösség. Veszprém város Szabadművelődési Tanácsa minden hét keddjén irodalmi estet, péntekenként pedig pártközi vitaestéket rendez. Az irodalmi eslékcn Adg, József Attila. Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Pál életének és műveinek ismertetése mellett lélektani, élettani képzőművészeti, zenei, történelmi és természettudományi kérdések is szerepelnek. A pártközi vitaestéit anyagát társadalomtudományi, gazdasági, történelmi, politikai kérdések alkotják. Az előadásokat valamelyik párt szakembere tartja, utána hozzászólnak a többi pártok szakemberei, majd általános vita alakul ki. A Győri Dolgozók Szimfónikus Zenekara hangversenyt rendezett a Bencések dísztermében. A termet megtöltő közönség az első szám után szeretetébe fogadta a jól felkészült zenekart és karmesterét. Legnagyobb sikere Kodály intermezzójának volt a Háry-szvilből. Munkás kultúrbizottság alakult Győrben. A város, a szabadművelődési felügyelői hivatal, az üzemek és kulturális egyesületek ankétot tartottak a dolgozók kulturális felemelésének megbeszélésére. Horváth Sándor, a Vagón-gyár munkásigazgalója a munkásság kulturális életének fejlesztéséről tartott előadást. ,.Három éven belül — mondotta többek között — a NIK kulturális költségvetésének segítségével a régi temetőt parkírozzuk s helyén 3 emeletes munkás-kullúrpalotál fogunk építeni. A palotában lesz mozi, 1500 személyes színház ésiöbb előadó-terem. Segíteni kívánjuk a zenekonzervatóriumot is, hogy komoly zenei életet lehessen Győrött kiépíteni.“ Végül megválasztották az ankéton az üzemek kiküldötteiből a győri dolgozók kulturális bizottságát. A bonyhádi kerület Szabadművelődési Felügyelősége egynapos értekezletet tartott az analfabéta-oktatók részére. Az értekezleten 26 pedagógus, illetve ügyvezető vett részi. Eardócz László színes előadásban számolt be az Országos Szabadművelődési Tanács 3 napos budapesti tanfolyamáról. — A kisvejkei önképzőkör 45 taggal működik. Havonta egyszer műsoros előadást rendeznek a falu többi lakosainak. A tetszésszerinti adományokból befolyó összeget könyvtáruk frissítésére fordítják. Jelenleg 600 kötetük van. — Január 18-án avatták fel Lengyel község két hónap alatt tető alá hozolt új kultúrházát. A község s a környező falvakból összegyűlt érdeklődök zsúfolásig megtöltötték a 800 személy befogadására épült nagy termet. Első alkalommal a ,,Sul a nap“ került színre. — Nagyvejke is kultúrházhoz jutott. Tolna megye 192
