Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

nalas előadás-sorozatot irodalmi, történelmi, pedagógiai és egészség­­ügyi kérdésekről. Az utolsó előadást Benda Kálmán tartotta „Az utolsó száz év magyar történelme" cím­mel. — Zongor Endre, a Rokon Népek Intézetének vezetője 105 elő­adást tartott az ősz óta a megye községeiben, rokon népeinkről. Több helyt második, sőt harmadik elő­adásra is megkérték. — A rákos­palotai Képzőművészeti Munkás Akadémia kiállítását Kovács Máté és Lakatos Miklós államtitkárok nyitották meg január 11-én. Sátoraljaújhely Szabadművelődési Tanácsa szép füzetben adta ki 1948 első félévének szabadművelődési munkatervét. A munkaterv leghosz­­szabb fejezete a Tanács zenei sze­mináriumának „Bevezetés a jó zene hallgatásába" címmel rendezett elő­adás-sorozata. November 12-től feb­ruár végéig szerda esténként ren­dezett hangversenyek mutatták be Sátoraljaújhely közönségének az európai és magyar zeneművészet értékeit a többszólamúság kezdeté­től Bartók és Kodály művészeiéig. A hangversenyeket mindig ismerte­tés vezeti be. A zongora, hegedű és ének szólókat, a kórusokat zene­kari művek hanglemezfelvételei egé­szítették ki. Ezen kívül „Az irodalom a 48-as eszmék szolgálatában“ cím­mel rendez előadás-sorozatot a Ta­nács. Márciusban „A múlt és jelen művészete“ címmel tart Harasztos Ggula négy előadást s március vé­gén megrendezik a Zempléni Mű­vészek Kiállítását. A társadalom­tudományi szeminárium az európai és a magyar társadalom fejlődését sa munkásmozgalom történetét tár­gyalja; mint az irodalmi szeminá­rium is, részben budapesti elő­adók részvételével. Ismerteti azután a munkaterv nemcsak magának a Tanácsnak, hanem — nagyon he­lyesen — az egyes társadalmi szer­vek rendezéseit is. Ezek sorában első helyen áll a Pedagógus Szak­­szervezet előadás-sorozata. A Szo­ciáldemokrata Párt munkatervében szereplő előadások részben a sza­badságharc tanulságaival, részben aktuális politikai és kulturális kér­désekkel foglalkoznak. Külön elő­adás-sorozatot rendez a párt ér­telmiségiek, illetve nők részére. Közli még a füzet a Magyar-Szov­jet Művelődési Társaság sátoralja­újhelyi csoportja, a Petőfi Gárda, a Kazinczy Kör, a Református Leányegylet, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Ferences Ifjúság, a Dohánygyár kultúrprogramját, fel­hívja a figyelmet a Carolineum r. kát. polgári iskola tanári kara ál­tal rendezendő Szülők Iskolájára, az Ipartestület Énekkar hangverse­nyeire. Zemplén vármegye szabad­­művelődési felügyelője kultúrveze­­tö-tanfolyamot rendez Sátoraljaúj­helyen február első felében. Tíz vándor-könyvcsomagot indított el a zempléni szabadművelődési felügyelő a szabadiskolákba még az ősz derekán. Ez a kezdeményezés azonban túllépett a szabadiskolák falain, mert a falvak lakossága is mohón kapott a könyvek után. Ke­vés volt azonban a könyv és egy­­egv helyen négy hétnél tovább nem maradhatott a csomag. Ezért az ér­deklődők magánházaknál gyűltek ösz­­sze, a könyveket hangosan olvasták, felváltva, majd megbeszélték az olvasottakat. így az élet maga mu­tatta meg, hogy nálunk sem lenne semmi akadálya a tanulmányi körök rendszere külföldön jól bevált ki­építésének. Az analfabétizmus elleni küzdelem megbeszélésére értekezletre hívta ösz­­sze a miskolci felügyelő a pártok, egyházak és nagyobb társadalmi szer­vek képviselőit. A felügyelő az érte­kezleten kifejtette, hogy a társadalmi szervezetek megmozdulása nélkül nem lehet eredményes az analfabétiz­mus elleni küzdelem. Kérte a meg­jelent szervezetek kiküldötteit, hogv az analfabéta tanfolyamok megrende­zéséhez szükséges dologi kiadásokat társadalmi úton fedezzék. Valameny­­nyi társadalmi szervezet készségesen vállalta az anyagi áldozatokat. A felügyelő pedig Ígéretet tett a sze­mélyi kiadások fedezésére. Jó példa ez a társadalom és állam együtt­működésére. Megnyílt az első miskolci művészi bábszínház. Komorovicz Béla sza­badművelődési tanácsos a bábszín­ház kulturális fontosságát hangsú­lyozta az ünnepélyes megnyitáson. A bábszínháznak mai fejlettsége mellett nemcsak a szórakoztatás a célja, hanem a nevelés is. Bőd 190

Next

/
Thumbnails
Contents