Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

gyarmatokon. S a külföldiek ezt természetesnek vették. Olyannyira, hogy egy külföldi tudósító, mikor a forradalmasított kínaiak hadsere­gében, Csu Te katonái között járt, így kiáltott fel: „hiszen ezek nem is kínaiak, hanem emberek“. Külön fájdalma az írónak, hogy az ilyen helyzetben lévő, de már ébredező Kína ellen a japánok amerikai fegyverekkel, tankokkal és bombázókkal harcoltak. Kár, hogy a könyv stílusa elég gyenge s ezen a fordító sem tu­dott segíteni. De még így is hálá­sak lehetünk írónak, fordítónak és kiadónak egyaránt. Török Bálint KURGANOV: Amerikaik Japánban (ford. Kocsis Mihály, Fővárosi Könyv­kiadó). A szerző a Pravda munkatársa. 1947-ben több újságíró társával együtt látogatást tett Japánban. Cél­juk az volt, hogy meggyőződjenek arról, milyen mértékben demokra­tizálódik Japán az amerikai meg­szállás alatt. Rögtön megérkezésük­kor rendkívüli bizalmatlanságot ta­pasztallak az amerikaiak részéről és ez a bizalmatlanság végigkísérte őket egész japáni útjukon. Az ame­rikaiak mindent elkövettek, hogy a szovjet újságírók a japán életből mennél kevesebbet lát­hassanak meg. Amerikai környe­zetben igyekeztek tartani őket, her­metikusan el akarták szigetelni mindnyájukat a japánoktól. Ennek ellenére is rendkívül sok érdekes megfigyelést gyűjtöttek. A legfonto­sabb ezek közül az, hogy az ame­rikaiak Japánt nem demokratizál­ni akarják valójában, hanem meg akarják nyerni szövetségesként az általuk tervezett háborúban. Végezetül is látja az olvasó, hogy Japánban komoly változások nem történtek, ami változás pedig mégis történt, az az amerikai imperializ­mus céljait szolgálja. (-) K R Ó A Néprajzi Múzeum bemutató elő­adásokkal is szolgálni kívánja a közönséget. Nemrégen kibocsátott füzetben tájékoztatja az érdeklődő­ket, mik azok a néprajzi témák, melyekről a Múzeum szakemberei készséggel tartanak előadást. Az elő­adásokat a Múzeum gyűjteményé­ből vett tárgyak, képek, hangleme­zek, stb. bemutatásával illusztrálják. A tájékoztató füzet mintegy két és félszáz címét a következő csopor­tok foglalják magukban: A magyar­ság ethnikai csoportjai, Település, építkezés, bútorzat, Népigazdálko­dás, Vadászat, Halászat, Népi ál­lattartás, Földmívelés, Közlekedés, Táplálkozás, A parasztélet rendje, szokásai, Népi mesterkedések, Nép­viselet, Naptári szokások, Népi gyó­gyítás, Hitvilág, Népzene, Népi já­tékok, Népköltészet, A magyarság európai és ázsiai rokonsága s A Néprajzi Múzeum nemzetközi (af­N I K A rikai, óceániai, indonéziai, ameri­kai) gyűjteménye. A felsorolt tárgy­körökből az érdeklődő csoportok (üzem, iskola, Budapestet látogató vidéki csoportok, stb.) szabadon vá­laszthatnak s maguk állapíthatják meg látogatásuk és az előadás idő­pontját is. A Múzeum vezetősége csupán a látogatásnak legalább 3 nappal előbb való bejelentését kéri. A Magyar Népi Művelődési Intézet parasztszemináriumának előadásso­rozatában érdekes előadásban szá­molt be Bácsij Ernő, a Keleti Tár­saság aielnöke, tanulmányútja ta­pasztalatai alapján Jugoszlávia, Ro­mánia és Bulgária szabadművelő­dési törekvéseiről. Megjelent a vúndorkönyvtár-ren­­delet. A Magyar Közlöny ez évi 9. számában megjelent a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 9900/1948. 188

Next

/
Thumbnails
Contents