Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
művelődés még fokozottabb kölségvetési támogatását s különösképpen, hogy biztosítson nagyobb összeget a társadalmi egyesületek •szabadművelődési munkájának támogatására. II. Az analfabétizmus elleni küzdelmet illető javaslatok 5—9. Az ÓSzMT magáévá teszi, mint határozatokat, az analfabéta tanfolyamok vezetői számára rendezett novemberi országos értekezlete javaslatait. (Ezeket a tanfolyamról szóló beszámolóval együtt közöljük az 50. oldalon.) III. Nyelvi és tudományos életünket érintő javaslatok 10. Tervszerű szabadművelődési munka Qsak akkor indulhat, ha pontosan ismerjük népünk kulturális igényeit. Ezért az OSzMT felhívja a helyi tanácsokat községük, illetve városuk kulturális helyzetképének felvételére s kéri, hogy munkájukat küldjék be a vármegyei tanácsokhoz, az pedig az összesítő képet küldje meg az OSzMT-nak. 11. Az elmúlt korszak némesítő szelleme nemcsak világnézetileg formálta át a széles tömegeket, hanem megrontotta egész észjárásunkat, ennek következtében nyelvünket, sőt hangsúlyunkat is. A mondat eleje vagy a szó elsővfagja helyett a második szót vagy szótagot szoktuk kiemelni s némcsak nyelvünk zeneisége ellen vétünk ezzel, hanem az ilyen németes hangsúlyú felolvasással vagy előadással értelmetlenné tesszük vagy meghamisítjuk klasszikusaink mondanivalóit is: (Lásd a Varifia Balázs »Tücsök és bogár a magyar hangsúlyozás köréből« című cikksorozatát az Uj Szántásban.) Hangsúlyunk eltolódása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nagy szellemeink mondanivalója értelmetlenné válik, ez pedig kultúránk gyökereitől való elszakadásunkat jelenti. Mindezt tudva az OSzMT mozgalmat indít a helyes hangsúlyozás érdekében. Felkéri á rádió vezetőségét, hogy időnként tartasson előadásokat a szép magyar beszédről, s tartson bemutatókat is és vszólaltassa meg a különböző dialektusok mestereit is. 12. Felidézve Kodály Zoltán emlékezetes beszédét, a pesti egyetem és Veszprém Vármegye Szabadművelődési Tanácsa kiejtési versenyeit, az OSzMT mozgalmat indít a szép magyar beszéd ápolása érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iskolai ügyosztályain keresztül felhívja a pedagógusokat arra, hogy minősítéskor kedvezően vegyék figyelembe a tanulók artikulációját (természetesen a nélkül, hogy az artikuláció tökéletlensége miatt * viszont hátrány érje a többi tanulókat) s ne akarják leszoktatni a tanulókat dialektusuk sajátságairól. Mostantól kezdye ne legyen szégyen őzni, ízni vagy uozni. A rádió és a mai közlekedési eszközök birtokában az ország legkülönbözőbb tájain lakók oly gyakran érintkeznek egymással, hogy a dialektusok védelme már semmiképpen sem eredményezhet nyelvi szétszakadást „ vagy ^artikulációt, azonban okvetlenül segíteni fog abban, hogy nyelvünk újra színesebb és gazdagabb legyen. Nagy népek példái is, így az angol irodalom, arra tanítanak, hogy egyes dialektusokból is fejleszthető irodalmi nyelv s nem okvetlenül szükséges a köznyelvnek egységes s minden eredeti színt nélkülöző papírnyelynek lennie. 13. Felkéri a Tanács a Tájékoztatásügyi Minisztérium Centennáris Ügyosztályát és a 48-as Ifjúsági Bizottságot, hogy rendezzenek országszerte versenyeket a szép magyar beszéd ápolása érdekében és terjesszék el azt a gondolatot, hogy a centennáris évben nyelvileg is meg kell újulnia az országnak. 14. Felkéri a Nemzeti Színház vezetőségét, hogy a külföldi nemzeti színházak példájára tarfsa elsőrendű feladatának a szép magyar beszéd ápolását. 15. Javasolja a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy hívja fel a szép beszéd és a dialektusok védelmére valamennyi szervét, tartasson ezekről kérdésekről bemutató előadásokat. 16. Javasolja továbbá a Minisztériumnak, hogy klasszikus költőink nnéhány versét szávaltassa el eredeti dialektusban s e szavalatokról készíttessen gramofonlemezeket. Klasszikusaink költészete szebbé, gazdagabbá és érthetőbbé válik eredeti dialektusuk tölmácsolásában, hiszen Szenczi Molnár Albert csallóközi, Csokonai debreceni, Vörösmarty dunántúli. Arany János szalontai nyelven beszélt s írás közben is saját dialektusán vallott. Vi7. Az OSzMT kívánatosnak tartja, hogy népünk nagyon hiányos természettudományos műveltségének emelésére a szabadművelődési szervek ugyanolyan arányban tartsanak természettudományos előadásokat, minb amilyen arányban egyéb tudományokkal foglalkoznak. 18. A centennáris év sok alkalmat nyújt értékeink számbavételére. A természettudományos műveltség fokozottabb terjesztésével kapcsolatban az OSzMT felkéri Koczkás* Gyula egyetemi magántanárt, hogy lássa el a szabadraüvetődés intézményeit a magyar felfedezők életét és tanulmányait ismertető szillabusokkal. 19. A felnőtt társadalom talán sohasem volt olyan tehetetlen az ifjúsággal szemben, mint napjainkban. Az OSzMT a felnőttek és az ifjúság érdekében egyaránt kívánatosnak tartja, hogy a szabadművelődési szervek tartassanak- fejlődéslélektani előadásokat. Ezekben 17
