Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

dal készített ebédjüket; jogász gyerekek reformokon veszekednek; Deák tervet készít a föld megváltására, de Kossuth rálicitál és azt kívánja, hogy ingyen adják át a nemesek volt jobbágyaiknak telkeiket; tiszai halászok csak pénzért hajlandók az uraságnak halat adni; Jókai kegyelmet hoz a honvédnek felcsapó Rózsa Sándornak; tavasz is van, földben, fában, emberekben mozdul az élet és mégis... Rózsa Sándor lassan összevonja a szemöldökét.

A földosztásnál csak a telkes jobbágyok jártak jól. A zsellérek most sem kaplak semmit, sőt még a munkaalkalmakat is elvesztették; a szabadságharcban Kossuth nem ismeri fel Rózsa Sándorban az értéket; Jókai Nyári Pálhoz képest forradalmár, de Petőfi mellett nagyon is megfontolt fiatalember. S a szabadságharcban is mi történik? gazdasági tisztek parancsára szegény rácokat kell kirabolni, de oly gáládul, ahogy belyárkorukban Rózsa Sándor emberei soha senkit ki nem fosztottak volna. Nem is bírja soká a ,.gazda“. Hiszen tán már nem is gazda. Katonaságnál a magasabb sarzsinak kell engedelmeskedni, nem a különb embernek; más a fegyelem alapja, nehéz ezt is megszokni és főként: urak ölelik a szegény szomszédokat. Nem jól van ez így. Egyszer csak hazarugtat Rózsa Sándor Rodó Katához, Selyöm Katához, most már hites feleségéhez. Nagyon boldog az asszonnyal, mégis olyan az arca, mintha haragudnék. Meg is tudjuk, hogy miért: Mikor Selyöm Kata felsóhajt: Csak már ennek (a háborúnak) vége lönne eccör, a gazda csak legyint: Vége lössz annak is... Mindönnek vége lössz, csak a szögéngség marad örökké.

Nem simul ki Rózsa Sándor szemöldöke ránca s Móricz Zsigmond úgy halt meg, hogy nem írta meg a harmadik kötetet, mert nem írhatta meg.

Olvassuk, ezt a két könyvet újra meg újra mindaddig, míg a szegényember szívével nem ércünk s az ő szemével nem látunk, azután meg higgyük el, hogy itt az idő, amikor kisimulhat Rázsa Sándor szemöldökének minden ránca és dolgozzunk is ezért.

Barczán Endre

Móricz Virág dr. és az Athenaeum Rt. szíves engedélyével közöljük a következő oldalakon a ,,Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét“ két fejezetét. ízelítőül csupán: addig is, míg eljuthat mindenhová maga az egész könyv. Ez a két fejezet azt mutatja be, hogyan viselkedett a megyei nemesség és hogyan a főurak 1848 tavaszának eseményei közepette.

144