Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

dési tanfolyamainak vezetői és előadói részéről, ezt a 176 lapos könyvet. Mindenütt a tanfolyamokon nyújtandó korszerű művelődési anyag igényét hangoztatták a művelődési munkások az őszi szervezési munka során.

Ennek az egyetemes igénynek kielégítésére jelentős kísérlet ’Pestvármegye felügyelői munkaközösségének óravázlata. Megjelenése óta is sokat használt már művelődési munkánkban. Helyeseljük, hogy csupán mintát kíván adni, nem végérvényes anyagot s fontosnak tartja a segédkönyvek használatát. Az anyagválasztásban alkalmazkodik a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által háromhónapos szabadiskolák részére készített tantervi vázlathoz. A kötet felváltva dolgozza fel az alsó-, közép- és felsőfokú szabadiskolák tananyagát, úgy hogy alkalmazható vaiamenynyi tanfolyam- és szabadiskola-tL- pusra. A nyújtott műveltségamral változatos s a haladó kultúrszémléletnek olyan fokán van, amelynek érvényében megegyezhetnek a magyar demokrácia mérvadó erői.

Természetesen első kísérletnek tekintjük csupán ezeket a vázlatokat. Mert néhol bizony amolyan tantárgy-kivonatnak érezzük a "kötet anyagát, mintha tankönyveket szabtak volna rövidebbre. Iíavas Gábornak, a társadalom szerkezetéről és működéséről készített vázlatát tekintjük legjobban szabadiskolákba és tanfolyamokra valónak. Ebben a munkában találjuk a legtöbb utalást a hallgatók életkörülményeire, az egyéni és helyi közösségi jelenségek megfigyelésére. Véleményünk szerint a szabadművelődés szabadiskoláinak és tanfolyamainak lényeges része a megbeszélés jellegű munkaközösségi módszer. Erre ösztönöz és ad példát Havas Gábor anvagvázlaLa. Sze rettük volna, ha ez az önképzőkörszerű és szemináriumi munkamódszer jobban kidomborodik a kötetben. Még bizonyos túlzásoktól sem szabad visszariadni, hogy a régi népművelés egyoldalú anyagközlő, előadói módszeréből átlendítsük munkatársainkat a modem felnőttpedagógia munkaközösségi módszerére. Különösen a történelmi és irodalmi anyag feldolgozásánál hiányoljuk ezt ä gondoskodást. Az

,,Óravázlatok" történeti és irodalmi anyaga ugyanis megtalálható minden jobb irodalmi áttekintésben vagy történelemkönyvben. Történelemben egy kor módszeres és kimerítő tárgyalását hiányoljuk, aminek mintájára azután más korokat s más anyagot is feldolgozhatunk s irodalomban ugyanígy rossz példának tartjuk néhány nagy írónk gépiesen beosztott, 3—3 órán való ismertetését. Ehelyett, vagy e mellett, példát várunk égy író életművének módszeres tárgyalására vagy egy művének példaszerű elemzésére. A tanfolyamok és szabadiskolák munkájának ugyanis legnagyobb problémája: hogyan lehetjük a résztvevők számára élménnyé a művelődésben való elindulást, hogy a kapott példa hatására állandó önműveléssé változzék az igény. »

Páldg Róbert

Újabb tájkalendáriumok

Novemberi számunkban a pesli, szolnoki és veszprémiek kalendáriumáról adtunk hírt. Azóta — az új év elejére — a tájnaptárak száma örvendetesen megszaporodott.

Zemplénnek Kalendáriuma a Centenáriumi 1948-ik évre az igényesebb tájnaptárak közé tartozik. A megye kulturális életéről adott beszámolóit gazdag képanyaggal élénkíti, más cikkeiben is sok a fényképfelvétel és a rajzolt illusztráció. (Csupán egyetlen rajzának hamis és kegyes pátoszát kell kifogásolnunk: ahogy a rajzoló szerint „Kossuth Lajost az újhelyi gimnáziumba hozzák.“) A cikkanyag sokrétű, hol szórakoztató, hol tanulságos. Gazdag a megye 48-as anyaga. Néprajzi, népszokási ismertetései szolgálatot tesznek országos szempontból is. Közöl megemlékezésre méltó dátumokat, külön cikkek népszerűsítik a szövetkezeti gondolatot, a kultúrházak szerepét, az éneklő ifjúság mozgalmát, valamint a hétszázéves sárospataki várból kisugárzó kulturális munkát. Közreadja néhány eredeti népdal kottáját, verset Petőfi, Ady, Juhász Gyula és József Attila terméséből, prózát Mikszáth és Móricz elbeszéléseiből közöl.

A Békésmegyei Naptár 48-as anyagával: a megyének (,,a parasztok és zsellérek országának“) az elnyo126