Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-01-01 / 1. szám
a) mindenféle kultúrát folklór is zlikus gyökereiből sár-r jaztatunk ki, szöktetünk szárba, borítunk virágba s gyümölcsöztetünk; b) ugyanazon kultúra részeseivé avatjuk parasztságunkat, munkásságunkat és értelmiségünket. (Eddig alacsonyabb rendű volt egyiknek a kultúrája, mint a másiké, ezentúl legfeljebb alacsonyabb fokú lehet.) Az „új szántás“ — a dolog természete szerint — formájában modern kell, hogy legyen. A talajt ma már nem szokás kényszeríteni, azt termi, amit legszívesebben terem. Ma már nemcsak a másik emberben tiszteljük a másik valakinek, de, úgy látszik, a talajban is a másik valaminek az autonómiáját. Bele ne essünk tehát a régi hibába, mi, akiktől fogantatik a kultúra, passzív valaminek ne vegyük a kultúrálandó felet, a népet, munkásságot és értelmiséget, akiktől születik. Mint ahogy a talaj hajlandóságát előbb tanulmángozni illik s csak azután érdemes megfelelő magvakat vetni belé% úgy kell nekünk is tanulmányoznunk a kultúrálandó fél kultúrigényeit, mielőtt ilyesfajta feltételezett, sokszor csak elképzelt igények kielégítésére gondolnunk volna szabad. A folklorisztikus gyökér sem szóvirág szimbólum-rendszerünkben. Nép, munkásság, értelmiség kultúrájának az a sokminden a gyökere, amit mindhárom igényel. Ha lehet az alig múltnak ezen a téren valamit jogosan vetni a szemére, az a nemtörődömség volna az, amellyel ezeket az igényeket kezelte. A kultúra munkaközösségnek az eredménye, benne a két félnek egyforma része van, s a kultúrálandó félnek éppen az igénye ez a része. Csak abban részesíthető, amit igényel. Hiába tömök, erőltetek bele egyebet, visszautasítja. A kultúrálandó fél igazán termőföld, azt termi, amihez kedve van, az gyökerezik meg benne, ami bele való. A szabolcsi földnek termőkedve szerint való a krumpli. Teremnek is benne akkorák, mint a két öklöm. Búza meg a bihari földben terem 80—82 kilós. Ez a meggondolás késztet bennünket arra, hogy a régi iskolánkívüli népművelés helyébe a szabadművelődést iktassuk és segítsük. A népművelésben más ^műveli a népet, a szabadművelődésben maga művelődik a nép — ahogy; igénye és kedve tartja. Uj szántás. Elölrül kezdődik a világtörténelem általa és alulról a világépítés. De a ma igényei szerint és eszközeivel. Karácsony Sándor 4
