Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-01-01 / 1. szám
íonni, sőt, ha Oláh Pista megmondja, hogyan tudott szövőszékhez jutni, szőni is, előadják a kisháztartás számvitelét, gazdasági földrajzot, daloltátnak népdalt, mutogatják a népi táncok lépéseit. így aztán én rátok bízom, hogy találjátok ki, mit csinálunk mi itt Monoron és az a valami milyen >foku*, mert ez már nem az én eszemhez való. így bizonyította be Isten eggyel többször nekem, hogy végez ő minden •dologról, csak elég alázatos legyen hozzá az ember. Szeretettel ölellek Ónodi Szabó Lajos A MOSONMAGYARÓVÁRI „SZÉCHENYI“ NÉPFŐISKOLA „A mi népfőiskolánk." Népfőiskolánk a parasztság iskolája, a népfőiskola klasszikus értelmezése szerint. Megszervezésének már a gondolata is a járás paraszttársadalmának művelődési vágyából indult ki. ők kértek fel engem a szervezésre és az igazgatásra. A minisztérium támogatása mellett népfőiskolánkat kollégiumostói a járás parasztsága tartja fenn. Parasztemberek adják össze faluról-falura az élelmezési adagokat, a tüzelőt s parasztok válogatták ki az ifjúság közül a legmegfelelőbbeket a népfőiskolára, hogy legyen egészen, ahogy mondják: „a mi iskolánk.“ Igaz, hogy nem olyan egyöntetű még a lelkesedés, mint ahogyan szerettük volna. Ma még vannak községek, amelyek nem fogták fel a népfőiskola jelentőségét és húzódoznak az áldozattól. Ezek helyét elfoglalták azok a falvaink, ahonnét versengve két-három rátermett hallgatót is küldtek. A minőségre azért nagyon vigyáztunk 1 Csak a rátermettség lehetett az idejutás mértéke, minden anyagi, pártpolitikai korláton felül. Sikerült is elérnünk, hogy valóban a „legények eleje“ gyűlt körénk tájegységünk falvaiból. Korszerű gazdasági látókör. Gazdasági nevelő munkánk Övár régi tradícióiból fakad. Mint mezőgazdasági kullúrközpont, egyedülálló lehetőséget biztosít városunk a korszerű gazdasági nevelésre. Nem mezőgazdasági szakismereteket tanítunk (ezt rábízzuk a szakiskolákra és tanfolyamokra), hanem korszerű gazdasági szemléletre nevelünk. A község vezetése közben nélkülözhetetlen gazdasági látókört adjuk meg hallgatóinknak. Minden tájegység sajátos. A korszerű gazdasági szemléletnek mindig a táj különleges adottságaiból kell kiindulnia. Legfeljebb az átfogó elvekben lehet országos viszonylatban általánosítani. A mi szigetközihanyságvidéki tájegységünk gazdasági lehetőségeit a legapróbb részletekig feldolgoztuk s most eszerint tanítjuk a jövő vezető gazdáit. Kiváló tudósaink, egyetemi tanárok jönnek lelkesedéssel parasztfiúkat tanítani a népfőiskolára ... Előadásainkat a korszerű kisüzemi gazdálkodás nagy egységébe foglaljuk. Az alapot hozzá tájismereti óráinkon én igyekszem megadni, vidékünk pontos földrajzi, településtörténeti, néprajzi ismertetésével. Az így elért természetes látásra építjük a korszerű kisüzemi gazdálkodást. Bittera Miklós nyug. egyetemi tanár egy évtizedes kutató munkába eredményével, pontos számtartási adatfelvétel alapján kitűnő jellemrajzokat állított össze tájegységünk kisgazdaságairól. Ezek segítségével mutatja be a kisüzemi gazdálkodás előnyeit, hibáit, követendő útjait, helyes üzemterveit. 37
