Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-05-01 / 5. szám

A mi földreformunk például jelenleg nagyobb arányú az övékénél, de ők már a múlt világháború befejeztével megcsinálták a magukét. Azonkívül szervesebb az övéké, hiszen elméleti megalapozása az 1907-es moldvai parasztlázadástól datálható: ennek vérbefojtása után kezdenek komolyan foglalkozni Radu Rosetti (Pamantul, Stapani si sateni din Moldva = Moldva földje, földesurai és parasztjai c. művében) és Dimitrie Gusti, ákkor még jassy-i egyetemi tanár a parasztság helyzetével. Érvényereje is nagy ennek a földreformnak, hiszen már a rávonatkozó ígéret helytállásra késztette a menekülő román hadsereget s Moldva így menekült meg a német megszállástól a Marasesti-i csata következtében.

Mint harmadik szervesen összefüggő láncszem következik annak a szociológiai tudományos iránynak hatalmas arányú kibontakozása, amelyet a moldvai lázadás váltoLt ki és amely az 1918-as földreformot előkészítette. A Román Szociológiai Intézetről van szó (Institutul Social Roman) és annak folyóiratáról, az „Archiva pentru stiinta si reforma sociala“-ról. (A társadalmi tudomány és reform gyűjteménye). Azóta már, pontosabban 1920 óta a bucuresti-i egyetemen tanít Gusti professzor, az ő fáradhatatlan szervező erejének köszönhetjük az intézetet is, folyóiratának vaskos köteteit is évenként.

Negyedik láncszem a falukutatás. Ez 1925 óta folyik, a Román Szociológiai Intézet és a bucuresti-i egyetem szociológiai szemináriuma közösen csinálják. A gyűjtött anyag 1938 óta jelenik meg kötetekben. Egy-egy falu monográfiája több nagy kötetet megtölt, eddig három falu anyagát tették közzé, egy hunyadmegyei, egy fogarasi és egy délmoldvai faluét (sorban: Clopotiva, Dragus, Nerej).

Ötödik láncszem a folklorisztikus gyűjtés nagyobbarányú megindulása és a gyűjtött anyag erősebb tempójú publikálása. Az Academia Romana (Román Tudományos Akadémia) hatalmas könyvsorozatot indított a román népélet ismertetésére. Többek között Bartók Béla első folklorisztikus zenei monográfiája is ebben a sorozatban jelent meg 1913- ban (a Cantece poporale Romanesti din Comitatul Bihor, Ungaria) a feketekörösvölgyi román nép zenei életéről. Ezen a ponton aztán igazán nehéz volna a mi kultúrfölényiinkről beszélni, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia népzenei gyűjtése még ma, 1947-ben is kiadatlanul hever és porosodik. Az akadémia gyűjtéséhez hozzájárul még a Román Zeneszerzők Egyesületének és a kultuszminisztériumnak a gyűjtése. Ezek együttesen háromszorta nagyobb anyagot gyűjtöttek össze, mint mi s magyar gyűjtő (Veress Sándor) bevonásával ők kezdeményezik a moldvai csángók dalainak fonogram felvételeit is, pedig ez már igazán a mi feladatunk volna.

A folklór és a néprajz egyéb területein is szorgalmasan

275