Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
nekünk, mert ez nem meddő bírálat; a lelkesedés tüze táplálja. Agyoniskolázott embereket hívjak inkább ide a vizsgára? Elásítják, elunatkozzák az egészet. Délután két órakor a KIÉ 15 tagú népicsoportját viszem ki a Vajháti Olvasókörbe. Négy óra felé meg Mártély felé robogunk. Hatan vagyunk három olvasókörre. A szik fehér foltja erre is versenyt virít a hatalmas vadvizekkel. Mártély tanyaközpont. Az olvasókörben kevesen vannak. Akik még itt lelhetők, azok is inkább a billiárd kedvéért vannak itt. Ma két politikai párt is tartott itt gyűlést. A jó mártélyiak délelőtt Illői délután 4-ig hallgatták a szónokokat. Most mentek haza enni, nem valószínű, hogy hamarosan visszajönnek. Nem is tartom tanácsosnak a mi dolgunkat erőltetni, fáradtak az emberek a szótól és egyébként is, a politikum érdekességével a szabadmüvelődés még nem versenyezhet. Mártélyoldalon szintén ez a helyzet. A köri elnök kérésére előadóink azért ott ímaradnak és a pártgyűlés után elbeszélgetnek az ottvalókkal. Feketehalomnak — ideindultunk ezután — nincs kövesútja és így csak a kultúrautó merészkedik a sok kótyványon keresztül; a politika ide majd csak a jó időben látogat el. Március 5. Csak egy hajításra, 8 kilométerre van a várostól Pálé, de a közigazgatási és kulturális vezetők későbben érnek el ide, mint pl. a 40 km-re lévő Kardoskútra. Népe szegény, de maga ügyének érzi a művelődés ügyét. Legalábbis közműveltségi tanfolyamuk mai záróünnepélye ezt mutatja. Március 6. Ismét Kútas felé tart a kocsink. A vándormozival megyünk ki. Közben Sóshalmon leteszünk egy előadót. Mire kiérünk, a villanyfények már csillognak. Villanyfény a tanyákon! Hát igen, Vásárhelykútas szabályos tanyaközpont. Így nevezi a szakirodalom is. Temploma, patikája, többtanítós iskolája és piaca is van. Félnyolckor már a rádiumról beszél a film. Két év óta nem volt itt mozi — mondogatják a kútasiak. Össze is csalt vagy 300 embert ma estére. A kötelező kúltúrfilm, az Alduna madárvilágá, inkább a fiatalok figyelmét fogja meg. Az utolsó Norvégiát mutatja be. Március 8. Ma megint nagy fába vágjuk a fejszénket: a pósahalmi és a pusztafeketehalmi-részt vesszük sorra. Erre esik Csicsatér is. Az út csupa kotyvány, csicsogó mély sár. (Innen a név is, hogy Csicsatér.) Szathmárv Lajos is velünk van. Ha most beragadunk a .sárba, oda a jó amerikánus minden becsülete. De kocsink átügyéskedi magát a feketehálmi szortyogón is. A mágocsoldaliak, pósahalmiak se vártak ránk hiába. Megmaradt a becsület, minden előadónkat a közönségéhez juttattuk. Március 9. Csókás, Belsőerzsébet, Sóshalom, Kakasszék és Kardoskút népe számára visz ma a kultúrautó előadókat. Március 15. A 48-as idők szellemét idézi ma legtöbb tanyai olvasókör. Műsor, vacsora és tánc van mindenütt. Sámsonoldal, Külső- és Belsőerzsébet olvasóköreiben a mi előadóink emlékeznek a 99 év előtti márciusra. Március 16. Kútvölgy, Mátyáshalom és Héjjahalom a mai napunk úti rendje. A héjjahalmiak meleg érdeklődése a népdalok és a népi zene ügye iránt nagyon jól esik. Citera- és tamburazenekaruk ritmikájára járták egész este a csárdást. Március 23. Ma lesz a felvidéki írók estje. A vendégeket körülkocsizzuk a város széles, levegős utcáin. Kinézünk a vásárba is, mert a híres vásárhelyi mézeskalácsot is elviszik az írók haza mutatóba. Almásy György 238
