Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-04-01 / 4. szám

alól éppen csak hogy kiszabadult „puszták népe“ odáig nem öntuda­tosodik társadalmi törekvéseiben és művelődési igényeiben, mint ahol a mozgalmi munkásság és a haladó értelmiség tart. addig parasztságunk­nak nem lehet reménye a maga belső problémáinak megoldására, a sajátos paraszti osztály tagozódás megszüntetésére, gazdasági és kulturá­lis kiszolgáltatottságának felszámolására. A parasztság művelődésével foglalkozó értelmiségnek, főképpen a tanyai és a falusi szellemi ve­zetőknek ezzel tisztában kell lenniök. A szegényparasztságnak törté­nelmünk jelenlegi szakaszában olyan értelmiségi vezetőkre van szük­sége, mint amilyen a XVI—XVII. századbeli népi értelmiség volt. Az az értelmiség tökéletesen egyesítette társadalmi szereplésében a tudo­mányok élén járó, a müveit világgal lépést tartó, de egyúttal a nép között élő, a nép sorsát vállaló és a nép javáért küzdő szellemi ve­zetők adottságait. A falu életében szerepet játszó modern magyar ér­telmiségnek a Szenczi Molnár Albertek és az Apáczai Cseri Jánosok: példáját kell követnie. Ha ilyen értelmiség áll a paraszti művelődés élén, akkor a népi művelődési mozgalom bizonyosan meg fogja oldani a maga feladatait. Ennek az értelmiségnek erejét kell növelnie a paraszt értelmiséget nevelő új intézményeknek, a népi kollégiumoknak, a pa­rasztdolgozók iskoláinak és az új lendületre kapó, friss demokratikus tartalommal telítődő népfőiskolái mozgalomnak. Mivel a parasztság kulturális kérdései nem választhatók el a pa­rasztság gazdasági kérdéseitől, az értekezlet résztvevői egyöntetűen ál­lást foglaltak a szövetkezeti mozgalom propagálásának szükségessége mellett. Parasztságunk új, demokratikus gazdasági szervezkedése csakis a szövetkezeti mozgalomban képzelhető el. Nagy hiányossága közmű­veltségünknek, hogy a szövetkezeti szervezkedés lendületes megindítá­sához szükséges társadalomtudományi, gazdaságtudományi és politikai ismeretek mind a parasztság, mind az értelmiség körében nagymér­tékben hiányoznak. Ezért a legsürgősebb népi művelődési feladat: tár­sadalmunk közvéleményét figyelmeztetni ezekre a hiányosságokra. Ugyan­akkor azonban művelődéspolitikánk felelős irányítóit* minden megmoz­gatható társadalmi erőnek a latbavetésével támogatni kell abban a tö­rekvésükben, hogy népünket megfelelően kiképzett szövetkezeti szerve­zőkkel és a köznép számára érthetően megírt felvilágosító, tájékoztató és tanító művekkel lássák el. Az Intézet vándorkönyvtár-akciójáml kapcsolatos beszámolók is rá­világítanak parasztságunk társadalomtudományi, szövetkezeti és mező­­gazdasági szakkönyvek iránti igényére. A vidékre lejuttatott vándor­könyvtárak falusi * olvasóinak az intézethez írt leveleiből és a vidéki munkatársaknak tett szóbeli megnyilatkozásaiból határozottan megálla­pítható, hogy a parasztság a körében induló demokratikus művelődési mozgalmakkal szemben immár nem közömbös. Ebből a szempontból ma már észrevehetően javult a helyzet. A parasztság országszerte kezdi megérezni, hogy itt az ő ügyéről van szó. S mihelyt egy kis biza­lomra kap, mindjárt előáll az öntudatosodó ember legelső és leg­­logikusabb igényével: olyan könyveket és olyan szellemi vezetőket akar, ümelyek és akik az ő életének a nagy kérdéseire tudnak magyarázatot adni. Ezért követelik elsősorban a társadalomtudományi, a szövetkezeti és a mezőgazdasági oktatást. Az Intézet vidéki munkatársai töretlenül hozzák a magyar kultúrpolitika hívatott vezetői elé a népnek ezt az óhaját. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez nemcsak a parasztság osz­tályügye, hanem az egész* magyar társadalomnak az ügye is. hiszen a magyar átlagpedagógus ezekben a műveltségi ágakban jórészt éppen olyan tájékozatlan, mint maga a parasztság. A múlt reakciós rend­szerei nem tartották kívánatosnak, hogy ezekben a kérdésekben a ma­gyar közvélemény tisztán lássa az igazságot. Állástfoglalt végezetül a Magyar Népi Művelődési Intézet értekez­lete a népi kultúra kérdésében is. A inagvar népi kultúra szerves történelmi és társadalmi képződménynek tekintendő. Erőszak elköve­tése nélkül a magyar egyetemes művelődés köréből nem iktatható ki. Ezt tudomásul kell vennie mindenkinek. Természetesen mindenkinek 231

Next

/
Thumbnails
Contents