Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
A SZABADMŰVELŐDÉS HÁROMÉVES TERVE A hároméves terv összeállítása alkalmat ad arra, hogy a szabadművelődés is jelentkezzék a maga programjával, illetőleg igényeivel. Melyek az előttünk álló, legsürgősebb feladatok? 1. Szervezési feladataink részint állami, részint társadalmi vonalon adódnak. A kultuszminisztérium 110-es létszámú szabadművelődési fogalmazási státust kapott a múlt évben. A mmisztériumnak 40 szabadművelődési felügyelői hivatala van s így első tekintetre is nyilvánvaló, hogy a 110-es létszám semmiképpen sem elégséges a feladatok ellátására. Itt tehát elkerülhetetlen a keret kibővítése. (A helyzet nehézségét jelenleg fokozza a még mindig fennálló kinevezési tilalom is.) De egy külön szabadművelődési előadói státus felállítása is mind inkább elkerülhetetlennek látszik. A minisztérium természetesen változatlanul azon az állásponton van, hogy a művelődés a társadalom szabad tevékenysége. De ha ehhez a tevékenységhez a társadalom rendszeresen igénybe vesz állami tanerőket, miért ne legyenek ezek olyan emberek, akik teljes idejükkel és erejükkel rendelkezésére állhatnak a társadalomnak? És akik egyenesen erre a szolgálatra kapnak kiképzést! Hátra van még a községi és városi ügyvezetők miniszteri megbízásának foganatosítása is. Az ügyvezetők jelenlegi megbízásukat ideiglenes jelleggel a felügyelőktől kapták. A miniszteri megbízottak részére természetesen bizonyos havi honoráriumot is meg kell majd állapítani. Társadalmi vonalon a legsürgősebb tennivaló a tanácsok rendszerének teljes kiépítése. Végleges jelleggel eddig csak a törvényhatósági tanácsok alakultak meg, de ezek jó részét illetően sem történtek még meg a miniszteri kinevezések. Ennek az a magyarázata, hogy az új felügyelőket csak az utóbbi hónapok során nevezhette ki a minisztérium. Már pedig a tanácstagok kinevezésére a felügyelő tesz javaslatot a miniszternek. A helyi tanácsok végleges megalakulásának is az volt eddig az akadálya, hogy ezeket a tanácsokat csakis a miniszter által kinevezett ügyvezetők szervezhetik meg. 2. Ami a művelődési feladatokat illeti, minél nagyobb számban kell állandó jellegű kultúrintézményeket létesítenünk. Nem adhatjuk alább annál a követelménynél, hogy fokonként minden községben kultúrházat állítsunk fel, amely valóságos művelődési teleppé kell váljék a község számára. Ebben kell összpontosítani az állandó jellegű szabadiskolák, tanfolyamok, önképzőkörök munkáját, a színielőadások, műsoros öszszejövetelek rendezését. Itt kell felállítani a községi könyvtárat, olvasó- és tanácskozó termet, stb. Ezt a kultúrházat a helyi szabadművelődési tanács gondozza s egyaránt rendelkezésére áll a tanácsban helyet foglaló kultúrszervezeteknek, elsősorban azonban a közösen létesített és állandó jelleget öltött kultúrintézményeknek. Fontos feladat, hogy a filmet, színházat, rádiót tervszerűen és intézményesen kapcsoljuk be a társadalom művelődési tevékenységébe. Ahogyan meg kell szűnnie a demokráciában a felülről, központilag diktált ,népművelésinek, úgy kell megszűnnie annak a tarthatatlan helyzetnek is, hogy film, színház és rádió az érdekelt társadalom meghallgatása, a vele való megegyezés nélkül, mintegy a társadalom feje fölött végezze a maga termelő, szervező és nevelő munkáját. Különösen a keskenyfilm gyártás kérdésében kell megtalálni a bekapcsolódás módját. De a hivatásos színjátszással is meg kell végre egyeznie a társadalomnak. Itt megint a tanácsokra vár a feladat, 221
