Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
A vezérfonalak útján nyújtott segítség jó szolgálatot tett azoknak kezében, akik tájékozottak voltak egyébként is az ismeretkörökben. Terméketlenekké váltak olyan előadóknál, akik tájékozatlanságuk pótlására nem foglalkoztak a közvetítendő anyaggal részletesen. A háziipari, gazdasági, egészségvédelmi stb. szaktanfolyamok szervezése körül sok félreértésre alkalmat adó, jóhiszemű lépés történt. A tanfolyamszervezők a községben folytatott szabadművelődési tevékenység szerves részeként sok esetben szerveztek szaktanfolyamot, melybe közműveltségi anyagot nem iktattak be. Ezzel a társminisztériumok hatáskörét sértették meg, ha a szaktanfolyamok szervezésére vonatkozóan a szakminisztériumok részéről megbízatásuk nem volt. Ahol jó szervező munka előzte meg a hallgatók műveltségbeli színvonalához szervesen kapcsolódó s minden oldalú érdeklődést kielégítő előadásokat, ott sikeres, jó munkát végzett a tanfolyam. Hasznos ismeretek közlésén túl előkészítette a talajt szabadiskolák szervezésére. Célját elérte, előre s a jövőbe mutat. Hetényi Rezsőné A SZABADMŰVELŐDÉS ZEMPLÉNBEN Néhány éve egy sárospataki tanár szájából hallottuk a következő tréfás megjegyzést: „Földrajzszakos kollégáim tévednek. Az ország legnyugatibb vármegyéje Zemplén. Minden új szellemi áramlat nálunk jelentkezett legelőször“. Bizonyos, hogy Zemplén mindig az ország fejlettebb vidékei közé tartozott. Nagy Lajos korában már 400, a Hunyadiak idején 500 községet számláltak össze a megyében. Sárospatak 1355-ben már szabad királyi város. Kivette Zemplén a részét a reformáció harcaiból, szülőhelye a Bocskai és Rákóczi családoknak. A többszázados pataki kollégium mellett újabb kultúroentrum alakult a múlt század elején Széphalmon. Kazinczy után pedig Fáy András sokoldalú egyénisége nyomta rá bélyegét a megye szellemi életére. S Sátoraljaújhelyen mondotta el első beszédét, a vármegyeházán, Kossuth Lajos. Ennek a gazdag örökségnek kell tovább élnie ma Zemplén népének kultúrájában. A szabadművelődési felügyelőség első feladatának azt tartotta, hogy felmérje a kerület lakosságának általános művelődési helyzetét. A sárospataki főiskola faluszemináriumának a megye területén találkozó három nagy tájegységben — Hegyalja, Bodrogköz, Hegyköz — végzett kutató- és gyűjtőmunkája gazdag néprajzi, népművészeti, népköltészeti, népdal és népzene anyagot mentett meg. Ennek feldolgozásából megbízható művelődési helyzetkép alakul ki. így máris megállapítható, hogy Cigánd, Karos, Karcsa, Semjén, Vajdácska környékén eleven erővel él a népi hagyomány, viszont a Hegyalja és Miskolc környéke erősen át van itatva a keverék városias kultúrával. A kulturális érdeklődés a nehéz anyagi viszonyok ellenére is nagyfokú, a sok pesszimista kijelentéssel ellentétben a falvak népe . áldozatot is szívesen vállal, hogy műveltségét növelhesse. Mik a megoldásra váró feladatok? Elsősorban is helyes irányba terelni a megnyilvánuló kulturális érdeklődést. Minden erőt mozgósítani kell a megye lakosságának 86 o/o-át kitevő parasztság művelődésének előmozdítására. Szélesebb látókört kell nyitni a gazdasági konzervativizmus ellenében, be kell mutatni a többtermelést és az okszerű értékesítés módozatait. Külön súlyt helyez a szabadművelődési felügyelőség a foglalkozási érdekhez kapcsolódó szakmai képzésre. De természetesen nem hagyja figyelmen kívül a magasabb szellemi szükségletek kielégítését sem, irodalmi, művészeti, történeti és egyéb téren. 162
