Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-03-01 / 3-5. szám
A legújabb kommunista fogás: a visszacsábítási akció Most, amikor a világ százmilliói egy új kommunista szemfényfesztésnek lehetnek tanúi a Sztálin-kultusz cirkuszi mutatványba illő megsemmisítése során, Moszkva újstílusú rendezői a már évtizedek óta gyakorolt módszerrel egy másik bőrt is le akarnak húzni erről a propagandavadról: szétbomlasztani, meggyengíteni, erkölcsi erejétől és tekintélyétől megfosztani a menekült bolsevista-ellenes emigrációt. A hiszékeny nyugati világ első meghökkenését arra akarják felhasználni, hogy a most széles körben megindított menekült-csábítási akció kapcsán szerzett áldozatokat kijátszhassák a befolyásolhatatlan, megrendíthetetlen emigránstömegek erkölcsi tekintélyének lejáratására. Aki csak homályosan is visszaemlékszik a kommunista iga alá kényszerített országok új helytartóinak a menekültekkel kapcsolatos magatartására, most meglepetten tapasztalhatja, hogy minden megszállt országban egyre nagyobb lendülettel folyik a nyugati országokba bevándorolt menekültek visszacsábítása. Jól megszervezett hazatelepítési irodák, rádióprogrammok, hivatalos útasításra, sőt megadott szövegminta alapján írt levelek tízezrei hívják haza a ma is közismerten kommunista-ellenes meggyőződésű és magatartásé menekülteket. Az Egyesült Államok postájának liberális lehetőségeivel visszaélve, hatalmas arányúvá fejlődött ez az akció és bár alig mutatkozik valami kézzelfogható eredménye, mert hiszen mindenki tudja, hogy a kommunizmus nem változott, és nagyon csekély műveltséggel kell rendelkeznie annak, aki a Sztálinnal egyformán véreskezű Kruscsev és Bulganin szirénhangjainak hitelt ad, mégis ez a sikertelenség nem zavarja a teljes gőzzel folyó propagandamunkát. A cél ugyanis nem az, hogy az emigránsokat — akik idekint többnyire sokkal jobb körülmények közt élnek, mint akár a legmegbízhatóbb párttagok is a teljesen kirabolt megszállt országokban — valahogy visszacsalogassák a vasfüggöny mögé, hanem elsősorban az, hogy a nyugati világ jámbor közvéleményét, amely kézzelfogható eredményét nem látva a hosszas hidegháborús feszültségnek, kezd már belefáradni az idegfeszítő várakozásba, néhány visszatelepülő kisebb csoporton keresztül bizalmában megingassák és szemében az egész nagy, kommunista-ellenes menekült társadalom tekintélyét lejárassák. Most derül ki, hogy Moszkva és a megszállt országokat terror alatt tartó bolsevista rohamosztagok nem úgy gondolkoznak az emigránsok felől, mint egyes túlokos kávéházi konrádok, akik szerint a bolsevizmus elől elmenekült és ellene szüntelenül agitáló millióknak semmi politikai súlya sincs. Ellenkezőleg, Moszkvának nagyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt a réteget legyengítse, szervezeteit szétzilálja, kemény helytállásával, áldozataival kivívott tekintélyét lejárassa, mert amíg az emigránsból lett új amerikai polgárok és polgárjelöltek erkölcsi helytállása meg nem törik, — 100 — VASFÜGGÖNY
