Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1956-01-01 / 1-2. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

egy öttusázót nem lehet máról-holnapra produkálni. Több nemzetközi versenyre van szükségünk. Nem lehet követelni egy amerikai öttusázótól, hogy minden versenytapasztalat nélkül csöppenjen bele az olimpiászba, vagy egy világbajnokságba. De így is ki merem jeleneni, hogy ez a csapat a kondíciójában hordta ezt a világbajnokságot és a melbournei öttusa olimpiai bajnokság a magyar, orosz és az amerikai csapat között fog eldőlni.

Tóth Miklós

A VI. ÖTTUSA-VILÁGBAJNOKSÁG EREDMÉNYEI:

Egyéni: 1. Saljnikov 4,453.5; 2. Mannonen (finn) 4,305.5; 3. Kovácsi (magyar) 4,239.5; 4. Haase 4,236; 5. Szondy (magyar) 4,226; 6. Vetterli (svájci) 4,189.5; 7. Minder (svájci) 3,998.5; 8. Hall (svéd) 5,983.5; 8. Ferdinándy (magyar) 3,957.5; 10. Andre (USA) 3,874.5; 12. Lambert (USA) 3,833.5 és 18. O’Hair (USA) 3,579.5.

Csapat: I. Magyarország 12,407; n. Szovjetúnió 11,922.5; III. Svájc 11,424.5; IV. Svédország 11,297; V. USA 11,297.5 ponttal.

Magyar atléták vendégszereplése Melbourneben

— Az Új Magyar Út helyszíni riportja —

Hosszú és nehézkes tárgyalások eredményeképen 1955 december 9-én három világhírű magyar futó és két sportvezető érkezett meg Melbournebe. Az ausztrál atlétikai szövetségek nemzetközi versenyeken óhajtják előkészíteni saját atlétáikat az ezévi melbournei olimpiászra. Tervük az volt, hogy hosszabb időt adnak a magyar versenyzőknek az akklimatizálódásra. Ez azonban nem vált valóra a magyarok utazási és egyéb nehézségei miatt. A victoriai atlétikai szövetség meghívása Iharos Sándor és Tábori László középtávfutóknak szólt Iglói Mihály edző kíséretében. A magyar szövetség azonban saját költségén kiküldötte Rózsavölgyi István 800 és 1500 méteres futót és az olimpiai bizottság egyik tagját, Csanády Árpád testnevelő tanárt, az ismert, volt futballjátékost.

Hosszú sajtóismertetések jelentek meg a világcsúcsot tartó magyar fiuktól az ausztrál sajtóban már jóval megérkezésük előtt. Az ausztrál közönséget különösen érdekli a középtávfutás, mert a Geelong-i John Landy tartja az egymérföldes világcsúcsot. Landy vidéken tanár és egy éven át nem volt edzésben. így azután nem mérkőzhetett meg a magyarokkal.

Melbourne magyar kolóniája, amely körülbelül kétezer lelket számlál, vegyes érzelmekkel nézett az atléták látogatása elé. A vélemények megoszlottak az érintkezés és fogadtatás irányában. Kis magyar csoport fogadta a vendégeket a repülőtéren és a sajtóban megjelent képek és leírás nyomán a légkör egyszerre megváltozott. Mindenki vendégül akarta látni az atlétákat.

Érkezésük utáni napon a vendégek a victoriai tennisz-szövetség vendé— 44 —