Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
közötti nyelvi eltéréseket. — Meg kell szabadulnunk a polgári nyelvészet formalizmusától. A nyelvi jelenségeket nem szigeteljük el a társadalmi valóságoktól, melynek tükröződései. Igyekeznünk kell mozgásukban, változásukban megfigyelni a nyelvi formákat. A leíró nyelvészeti tanulmányok alapját sorozatos nyelvállapotfelvéíelek képezik első sorban. A felvétel pontjainak kijelölésénél két szempont vezethet: 1. Inkább kevés ponton végezzünk alapos kutatást. — 2. Különös figyelemmel kell kísérnünk az ötéves terv keretén belül — mindenek előtt a mezőgazdaságunk iparosítása következtében — előállott társadalmi változások nyelvi tükröződését. I. Nyelvjárási kutatás 1. Nyelvatlasz. Kb. 500 kutatópont felderítése és az anyag feldolgozása (összefoglaló hangtérképek, szóföldrajzi lapok közzététele stb.). A térképek kartográfiai eszközökkel a társadalmi rétegeződést is tükrözik. 2. Nyelvjárási monografikus szótárak. Pl. Kiss Gézának kiadásra váró Ormánysági Szótára és további megbízás. 3. Nyelvjárási monográfiák. Súlypontok az ötéves terv során iparosítandó vidékek. 4. A Magyar Tájszótár kiegészítése. 5. Földraj zinév-próbagyűjtések. II. Csoportnyelvek 1. Monográfiák készítendők foglalkozási csoportok nyelvhasználatáról (főleg üzemi felvételek alapján). 2. Egymás mellett élő különböző foglalkozású csoportok (pl. bányász, földmtíves) szókincsének összehasonlító feldolgozása. 3. Szaknyelvi szótárak készítése. III. Köznyelv 1. Képes magyar értelmező szótár. Különös tekintettel a legmodernebb szókincsre: politika, gazdaságtan stb. 2. A helyesírás ügyének rendezése; egy nagy, tudományos igényű és egy kisebb, gyakorlati használatra szánt helyesírási szótár (szabályzat) elkészítése. 3. Rendszeres magyar leíró nyelvtan. Első sorban beszélgetésfelvételek alapján készítendő, s így mindenekelőtt a beszélt köznyelv mondattanát, szótanát és hangtanát tartalmazza. 4. Tüzetes magyar nyelvtan. Részben az előbbi elvi alapvetésének felhasználásával, részben részlettanulmányok alapján. B) A régi magyar nyelv I. Helyesírástörténet A különböző korok írásos gyakorlatának ismertetése és forrásainak feltárása. BAKÓ: A magyar nyelvtudomány sorsa — 17 —
