Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1956-03-01 / 3-5. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

amikor a magyar nyelvtudomány irányítói meglátják e nagy feladat elsődleges és égetően időszerű voltát és a mainál kedvezőbb viszonyok között hozzáfoghatnak a rendszeres, az egész magyar nyelvterületre kiterjedő munka elvégzéséhez.s6

így e téren csak Kiss Géza Ormánsági Szótárának Keresztes Kálmán gondozásában történt kiadását jelenthetjük eredményként.57 Legújabban Papp László egyik közleménye mutat arra, hogy a Debreceni Cívis-Szótár néven Csűry Bálint indította vállalkozás sem aludt ki teljesen.sS Nyelvjárási monográfiákról nincs tudomásunk. A Magyar Tájszótár kiegészítése szerintünk a mai tudományos kutatás szemszögéből mérve már meddő vállalkozás. Ezt bizonyítja B. Lőrinczi Éva “Az új magyar tájszótár” c. cikke is, amely a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézettel együtt szintén elnémított Magyar Népnyelv utódkiadványában, a Bárczi Géza szerkesztette Magyar Nyelvjárások I. kötetében jelent meg. (Debrecen, 1951., 156-164. 1.) A beszámoló minden igyekezete dacára látszik, hogy ma már semmi komolyabb eredmény nem jöhet ki a tájszógyűjtögetésből. S szomorú, hogy ezt éppen a debreceni csoportra bízták. A földrajzinévpróbagyűjtésekről pedig csak Kázmér Miklós egyik közleménye tudósít.59

Kár, hogy az ötéves terv készítői még csak fel sem vették a tervezetbe az élőnyelv vizsgálata szempontjából oly fontos eszközhangtani kutatásokat. Jelenleg Hegedűs Lajos az a magyar fonetikus, aki e téren a legtöbb anyagot vette fel s az akusztikai vizsgálatok külföldi haladásával igyekszik lépést tartani.16° Rajta kívül jelentősek Tarnóczy Tamás56 57 58 59 60 61 és Fónagy Iván62 63 hanganalitikai vizsgálatai, valamint Vértes Edit hangstatisztikai kutatásai.63

Nem volt ugyan benne a tervben, de megjelent Benkő Loránd és Lőrincze Lajos “Magyar nyelvjárási bibliográfia. 1817-1949” Budapest, 1951. c. kötete. Ebben a kiadványban még teljes mértékben érvényesül a kommunista intenció, amely mindent az új Sztálin-kultusz, illetve a kommunista hatalomátvétel “ab űrbe conditá”-jától számít. Nemcsak Balassa

56. Bakó Elemér: A népnyelvi gyűjtés és anyagrendezés módszere, Debrecen, 1943.

57. Ormánysági Szótár. Kiss Géza szótári hagyatékából szerkesztette Keresztes Kálmán. Akad. Kiadó, 1952. 43-608 1., 181 rajzzal. Részletesen bírálja D. Bartha Katalin, Magyar Nyelv XLIX., 247-254. V. ö. Bakó Elemér ismertetésével, Új Magyar Út, 1955.

58. Papp László, Az í-zés Debrecen XVI. századi nyelvében. Magyar Nyelv, LI. (1955.), 370-377.

59. Beszámoló a Zala vármegye keszthelyi járásában végzett földrajziné vgyűjtésről. Magyar Nyelv, XLV., 296-303.

60. L. pl. legutóbbi “Eszközfonetika a nyelvatlasz szolgálatában” című, már idézett cikkét.

61. Pl. Die akustische Struktur der stimmlosen Engelaute. Acta Linguistica, Bp., 1954. 4. torn., 3-4. fase. 313-349.

62. Über die Schallfülle der ungarischen Vokale. (Ein Beitrag zur Kenntnis des Verhaeltnisses van Akzent und Schallfülle.) Acta Linguistica, 1954. 5. torn., 3-4. fase. 383-425.

63. Adalékok a magyar nyelv hangtani szerkezetéhez. Nyelvtudományi Közlemények LIV., 96-140., LV., 138-180., LVL, 215-266.

— 138 —