Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1956-03-01 / 3-5. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

gyűjtés már a háború alatt kinyomtathatta első mutatvány-térképeit, azóta pedig közelebb jutott a befejezéshez.-u Az erdélyi népnyelvkutatók számos más irányban is tevékenykednek, úgyhogy jövő munkásságuk elé teljes bizalommal tekinthetünk.42

A magyar nyelvészek figyelme azonban kiterjedt a szlovákiai magyarság nyelvi anyagának felgyűjtésére is. Még a háború alatt megindult a szlovákiai magyar nyelvatlasz-anyag gyűjtése Arany Albert vezetése alatt.43 A háború következtében a gyűjtők szétszóródtak, s az egész gyűjtést revízió alá kellett venni. A magyar nyelvészek új gyűjtési munkára átküldték Imre Samut és Kálmán Bélát.44 így a szlovákiai magyar anyag is benne lesz az új Magyar Nyelvatlaszban.

A magyar nyelvtudomány tájékozódása a szomszéd népek saját munkálatai felé is megtöbbszöröződött, mióta a román nyelvatlasz-munkálatok során a román nyelvi anyag is szoros kapcsolatba került a magyar anyaggal.45 Szlovákiai vonatkozásban Kovács István,46 Sulán Béla,47 majd pedig 41 42 43 44 45

41. Ez a 25 térkép a Szabó T. Attila vezette erdélyi munka anyagából 1944-ben jelent meg Kolozsvárott “Huszonöt lap a ‘Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé’-ből” címen. Ez az első, önállóan kinyomtatott magyar nyelvatlasz-gyűjtemény. >

42. Az atlasz-munkálatok Kolozs megyében, a moldvai csángók közt és a Feketekörös völgyében folynak. A magyar-román szótári munkaközösség vezetője Kelemen Béla (Kolozsvár). Márton Gyula gyűjti a Magyarországon készülő új Magyar Tájszótár számára az erdélyi anyagot. Pasca professzor vállalta el a két országban folyó személynévkutatás összehangolására vonatkozó javaslat elkészítését.

Történetileg “romániai” vonatkozású, de Magyarországon felvett gyűjtemény Hegedűs Lajos szövegfelvétele, amelyet a Magyarországra települt csángók között készített. A kötet címe: Moldvai tsángó népmesék és beszélgetések. Budapest, Közoktatásügyi Kiadó, 1952.

43. Ez a munka 1940 táján a pozsonyi egyetemen létesített Mad’arská Dialektologická Stanica szervezésében folyt s kb. 17 községre terjedt ki Nyitra megyében. Jelenleg állítólag a szlovák Akadémia őrzi az anyagot.

44. Imre Samu és Kálmán Béla: Nyelvatlaszgyűjtő úton Csehszlovákiában. Magyar Nyelv XLIX. (1953.) 229-231. Valamint u. azok: A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga. Magyar Nyelv, L. (1954.), 212-221 és 501-506. E két gyűjtő 7 Pozsonymenti községben, Nyitra vidékén, majd 1954.-ben Kassa környékén és más vidékeken, összesen 5 községben végzett gyűjtést. Még egy ellenőrző útra fognak átmenni Szlovákiába. (Bárczi: A Magyar Nyelvatlasz Módszere, 42. 1.)

45. Az “Atlasul linguistic roman” az első, bár külföldi, nyelvatlasz, amely magyar adatokat is tartalmaz. Az I. kötet Pop Szevér gyűjtésében Homoródalmás és Paraj d községekből hoz rendszeresen magyar adatokat, a II. kötet Petrovici Emil gondozásában Kovásznáról, Magyarbikalról és Gyímesfelsőlokról. L. ezzel kapcsolatban Márton Gyula cikkeit (Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941., 119 és köv.; Magyar Népnyelv IV., 244 és köv.; Bárczi Géza, Magyar Nyelv XL., 88 és köv.)

Legújabban az Ural-Altaische Jahrbücher 1953. évi kötetében Günter Reichenkron “Hungarico-Valachica” címen ismerteti a román nyelvatlasz XI. kötetének erdélyi magyar vonatkozásait. (UAJb. XXV., 73-91.) Az I. kötet ilyen vonatkozású anyagának ismertetése a folyóirat elődjének, az Ungarische Jahrbücher-nek 1940. (XX.) évi kötetében történt “Die Bedeutung des rumaenischen Sprachatlas für die ungarische und türkische Philologie” címen.

— 136 —