Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2-3. szám
ÜJ MAGYAR ÚT ütköző zóna szerepeljen a két világ-tábor között. Ennek ellenére az ország mégis az únió mellett szavazott és ezzel megoldotta, legalábbis egyidőre, a nyugateurópai szövetség létkérdését. A helyzet tehát arra mutat, hogy olyan tényezők mint nemzeti önérzet és érdekkör, valamint az orosz propaganda és komplikált gazdasági és politikai kérdések ha teljesen nem is gátolhatják meg, de lényegesen megnehezíthetik egy valódi és érdemleges közösség kialakulását. Ehhez járul még az, hogy az országokon belül erős és befolyásos csoportok működnek, amelyeknek életkérdés, hogy az európai közösség megteremtését meghiúsítsák. Ha az egység ellen működő tényezők seregét számbavesszük, akkor szinte csodának tűnik, hogy az únió kérdése eddig is eljutott. De mivel a váz most már csak az utolsó gerendák megerősítését várja, az ember joggal hihet abban, hogy ezen a vázon fog felépülni egy olyan egység, amelyet Európa a római birodalom óta nem ismert. A különbség az lesz, hogy ennek Pax Romana helyett Pax Europana lesz a neve. Őrségváltás Moszkvában A szvojet politika, mint ismeretes, ismét új fordulatot vett. Február közepén Malenkov miniszterelnök lemondott és helyét Bulganin tábornagy vette át. Malenkov a szokásos módon “önkritikát” gyakorolt, mondván, hogy hiányosak a közigazgatási tapasztalatai. Ezenkívül magára vállalta a felelősséget a szovjet mezőgazdaság csődjéért is. A moszkvai változások hátterében egyre markánsabbá válik Kruscsev, a Kommunista Párt főtitkárának alakja. Ő volt az, aki Sztálin halála után, Malenkov előtérbe helyezésével, elkezdte az úgynevezett “új szakaszt”. Az “új szakasz” politikájának kétféle vetülete volt. Kifelé a Szovjetúnió békés szándékait volt hivatott bizonyítani, az azóta már csendesen kimúlt “békés együttélés” politikája jegyében. A szovjet birodalom határain belül az “új szakaszának főleg gazdasági jelentősége volt. A nehézipari gépek és hadifelszerelés gyártása helyett a könnyűiparra és fogyasztói javak gyártására helyezték a hangsúlyt. Mivel azonban az “új szakasz” külpolitikailag nem vált be és belpolitikailag is nemvárt nehézségeket okozott, különösen a megszállott országokban és a Kínával való kapcsolatokban, úgyszólván egyik napról a másikra elvetették és visszatértek a Sztálin idejéből jólismert külső kardcsörtetésre és belső fegyverkezésre. Az őrségváltás természetesen a megszállott országokban is megkezdődött. Magyarországon ismét Rákosi az úr és a Malenkov által cégjelzett “új szakasz” budapesti főügynökének, Nagy Imrének a liquidálása már folyamatban van. "Meleg"-háború a Távolkeleien A tavaly megkötött indokínai fegyverszünet után néhány hónapig sehol sem volt komolyabb háború. Ma a formózai szorosban a két Kína véres harcot vív. A háború azt lenne hivatott eldönteni, hogy kié legyen Formóza és a közelében levő többi, nemzetiek által tartott sziget. Az Egyesült Államok és kommunista Kína már kölcsönösen állást foglaltak, szavakban és tettekben egyaránt, Formóza jövőjének a kérdésében. 96 —