Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-01-01 / 1. szám

KÖNYVSZEMLE

szükséges útjain, úgy fest, mint a magyar Nábobok világa ahhoz a képhez képest, amely a reformliberálisok szeme előtt kialakult. Amerikának ez az útja irányt mutat a jövő formái felé.

B. K.

Peselj, Branko: The Industrialization of Peasant Europe.

Mid-European Studies Center New York, 1953. 88 old

(A paraszti Európa iparosítása)

A szerző Macsek horvát parasztpárti vezér környezetéhez tartozik és vele együtt Washingtonban él. Ez az írása tiltakozás az iparosítás minden olyan formája ellen, amely szétdúlja a parasztság ősi életformáját paraszt-Európában. Ez alatt a keleteurópai nemzeteket érti. A “Peasantism”, azaz “parasztizmus” sajátmaga által gyártott műszóval jelzi álláspontját. Nem valószínű, hogy ez nagyobb körben terjedne el, mint maga a hibás megjelölés. Széleskörű szakirodalmat állít össze a fejezetek végén; sajnos elmulasztotta az e téren gazdag magyar szakirodalmat megismerni. Tétele inkább negatív jellegű tiltakozás. Tételének pozitív kiépítése hiányos. Nem igen tekint a német, a svájci, a skandináv parasztságra, a “Bauer” típusára, és hogy miként emelkedhetik a kelet-európai parasztság magasabb színvonalra, anélkül, hogy ősi adottságai kárbavesznének.

Mint a legtöbb tudományos szempontú falukutatónak, neki is az a hibája, hogy hallgat a falu legmélyebb problémájáról: a paraszt vallásosságáról. Pártvezérének, Rádiósnak is csak a parasztság szavazata kellett. A templom előtt behunyta szemét, pedig az mégis csak a falu legfontosabb középülete. Ez a “vallás nélküli parasztizmus” vezetett oda, hogy Radics is házalt Moszkvától Londonig, és Prágától Szófiáig. Csak éppen a horvátság szomszédaival nem keresett természetes és intézményes kapcsolatokat, a lelkileg és történelmileg rokon kultúrájú népekkel. Ma már minden kelet-európai nép teljes életskálára törekszik. Sem az “alapot”, sem a “felépítményt” nem szabad túlhangsúlyozni. Másrészt az állítólag “paraszti népeket” nem helyes szembeállítani az “ipari nemzetekkel”, mert ez csak fokozná Kelet és Nyugat ellentétét, sőt a dunai népeket is kétfelé oszthatná. Hiszen nyilvánvalóan Ausztria vagy Csehország sem tartják magukat a “paraszt-Európa” részeinek.

t. k. b.

MAGYAR TANKÖNYVKIADÁS

A Kossuth Kiadó számos magyar szervezet, sajtó és áldozatkész egyének támogatásával olcsó magyar könyvsorozatot készül kiadni, hogy a szétszóródott magyar ifjúságnak a magyar nyelv, helyesírás és kultúra elsajátítását lehetővé tegye.

Az egyes könyvek megírására szakemberek, tanítók és tanárok lettek felkérve. A magyar nyelvkönyvet Dr. Bakó Elemér, volt debreceni egyetemi magántanár, az Új Magyar Út szerkesztője írja.

A Kossuth Kiadó bízik abban, hogy egyes vállalatok elvállalják a kiadás egész, vagy részbeni költségét és hogy a jobbmódúak megörökítik a nevüket azzal, hogy biztosítják a szűkösebb viszonyokban levők tankönyv ellátásának a fedezetét. Ez az ügy az egész magyarságot érinti és mindenkinek a támogatására szorul.

— 53 —