Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-09-01 / 9-10. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

sikeres átültetés révén nagyban hozzájárultak a különböző csoportok gondolkodásmódjának és világszemléletének a módosításához és összeegyeztetéséhez. A lakosság javarésze magáévá tette azokat az értékeket, melyek itt az embert a mindennapi élet lebonyolításában irányítják. Ezek a tipikus amerikai értékek az emberi egyenlőség vallásában, a törvényhez való alkalmazkodásban, az emberi jóakarat hitében, a politikai konzervativizmusban és az igazság és erkölcsösség hitében állanak, n Mindezen egyöntetűség ellenére a közös vallás hiánya, a gazdasági struktúra, az amerikai dilemma (néger kérdés) és az egyéni önállóság túlzása súlyos veszélyt jelenthet a nemzeti egység kialakulására és esetleges széthúzás gyökerévé válhatik. Ugyancsak ma még kiszámíthatatlan befolyással van a technológiával együtt járó empiricizmus és a haladásban való rendíthetetlen hit, mely a világ legcivilizáltabb államát a tizenkilencedik század filozófiai nívójára veti vissza. Az alkalmazott és különösen a szociális tudományok hatása legnagyobb mértékben az episztemológia (ismerettudomány) terén érezhető, mely az erkölcsösség és a logika örök eszméinek felfoghatóságát a tudomány véges és valószínűségi kalkulációi alá vetik. E látszatok összessége azonban még csak irányzat, mely főleg a kor szellemi képviselőiben tükröződik vissza. Hatása az átlag-ember politikai ideálizmusában, fiatalos viselkedésében, pragmatikus tevékenykedésében még nem érezhető. A kor eszméi és a gyakorlati élet közt át nem hidalt ellentmondás tehát még nem elegendő arra, hogy következtetéseket és általánosításokat vonjon le az ember. Sokkal kézzelfoghatóbbak a demográfia statisztikai adatai. A népszaporodás egyre jobban csökken, míg az átlagos életkor egyre jobban emelkedik. A hatvanöt évesek száma például 1870 óta nyolcszorosra növekedett, míg a lakosság megháromszorozódott.Ez a tény természetesen a jövő erő-kapacitása szempontjából súlyos visszahatásokkal járhat. Gyakorlatilag azonban a nép szellemi foka, energikus, erkölcsös mivolta, egyenes vizsonylatban van a nemzeti erő-kapacitással, és ezen tényezők összessége adja meg azt a belátást, melynek alapján erre az erőre következtetni lehet. Ezek szerint tehát az amerikai nép erkölcsös, hazafias, de inkább pacifista, és megosztottságában elég könnyen sebezhető. Csak most ébred a tudatára annak, hogy a világ a vezetést és kezdeményezést tőle várja.

Talán a társadalmi rendszer a leghűbb tükre Amerika életfelfogásának. Zárt osztályok nincsenek, de ami még ennél is fontosabb, az osztályon tudatosság ismeretlen. Az egyenlő érvényesülés eszméje és lehetősége egyensúlyozza az egyenlőtlen vagyoneloszlást. A társadalom stabilizáló alapja pedig az emberi egyenlőség gyakorlati megvalósításában áll. A politikai felfogás azonban ultrakonzervatív. Ezt talán a két párt rendszere fejezi ki a legjobban. Egy harmadik párt létesítése itt még nem sikerült és maga a két párt közti ellentét is csak gazdasági kérdéseken alapszik. Az állami ügyvitel ennek a társadalmi és politikai felfogásnak a mintaképe. Mindenegyes csoport és egyesület nézete számít és meg- 11

11. Madariaga, Salvador de: Englishmen, Frenchmen, Spaniards; London, Oxford Univ. Press, 1951, .241. 1. Ugyancsak Earl Edward: Nationalism and Internationalism; 1950, 437. 1.

12. Thompson, J. Walter Co.: Population and Its Distribution; New York, McGraw Hill, 1951.

— 390