Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
vénye az időjárás szeszélyeinek. Ez pedig elengedhetetlen kelléke egy erős és öntudatos népfajta kialakulásának.2 Fekvés szempontjából Amerika ugyancsak szerencsés. Területe az északi hemiszférában van, a nagy földtömegek vidékén és kontinentális dimenziókkal rendelkezik. Földrajzi fekvése eleve arra képesíti, hogy a történelemben döntő szerepet játszón.3 Határait két óceán mossa és ezáltal módjában van, hogy a világkereskedelem gócpontjaival közvetlen kapcsolatot tartson fenn. Elszigeteltsége ellenére is az a szerepe, hogy Nyugateurópa és Keletázsia összekötő kapcsa legyen, mely két terület a világ legfontosabb gazdasági, politikai és katonai területe. Az Egyesült Államok hatalmi pozíciója a hegemóniával egyenlő az amerikai kontinensen. Úgy is hívják, hogy “az Észak kolosszusa,” nemcsak azért, mert két gyengébb ország közt fekszik, hanem azért is, mert pozíciója az említett földrajzi tényezők alapján Dél-Amerikában sem dönthető meg. Világviszonylatban az amerikai szárazföld függetlensége csak addig tartható, ameddig az Óvilágban az erő egyensúlyát megtartják. Amint egy vagy két ambiciózus ország ott a hatalmat a kezébe kaparintja, a nyugati hemiszféra politikailag és stratégiailag bekerítettnek tekinthető. Az Ó- világ két és félszer akkora mint az új, és lakossága hétszer annyi. Habár jelenleg a két kontinens ipari kapacitása körülbelül egyenlő, Eurázsia önellátási szempontból kedvezőbb helyzetben van.4 Ennek a földrajzi ténynek a geopolitikai jelentősége tehát abban áll, hogy Nyugateurópa és a Mackinder által megnevezett szigetcsoportok birtoklása, avagy érdekkörbe való bevonása elengedethetetlen ahhoz, hogy Amerika hatalmi pozícióját megtartsa és ezzel a belsőázsiai földtömeg centralizált fekvésének az előnyét és hatalmi törekvéseit lefojtsa. Természeti kincsek és az ipar A nemzeti erő a modern technológia hatása alatt egyre jobban és jobban a stratégiai és kritikus nyersanyagok utánpótlásának a függvénye. Jelenleg az Egyesült Államok önellátás és előállítás terén az első helyet foglalja el. Kivéve a tropikus terményeket, Amerika élelem szempontjából fölösleggel rendelkezik. A világ kukorica termelésének 50, gyapjújának 40, búzájának 15 százalékát Amerika termeli. Vasban 40, réz és cinkben 30'-30, ólomban 25 százalékát termeli az ország. Energia-előállító kapacitása szinte kimeríthetetlen. Szénállománya a világnak 50, Kanadáéval együtt 70 százalékát teszi ki, vízierőben a világ 35 százalékát generálja és olaj meg földgáz is bőven található. Az utóbbiakban különösen az új kanadai leletek igen jelentékenyek. A világ energiájának majdnem a felét Amerika állítja elő.s Uránium-leletei körülbelül 200 évi energiát ÚJ MAGYAR ÚT 2. Strausz-Hupe R. & Possony, S. T.: International Relations; New York, McGraw Hill, 1950, 55. 1. 3. Spykman, N. J.: America’s Strategy in World Politics; New York, Harcourt Brace & Co., 1944, 43. 1. 4. Ibid; 447-8. 1. 5. Time, 1955. junius 27. Ugyancsak Spykman, i. m. és World Production and Raw Materials; lásd alább. — 388 —