Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
dalmat úgy akarták felosztani maguk közt, mint valami családi birtokot. Jordanes pedig így számol be a folytatásról: “Amikor a gepidák királya, Ardarik, ezt megtudta, haragra gerjedt, mert olyan sok népet a legmegalázóbb módon rabszolgaként kezeltek.” Attila ugyanis részt juttatott fiainak az óriási birodalom kormányzásában .hogy ártalmatlanná tegye az úgynevezett “logades”-ek kialakulóban lévő feudális uralkodó rétegét, amely a központi hatalommal szemben önállósulásra tört. És ép ezek a fiák tagadták meg apjuk birodalmi gondolatát. Érthető, hogy Ardarik, aki Jordanes szerint “Attilához való nagy hűsége miatt részese volt terveinek” és talán utódjául is volt kiszemelve, elsőnek lázadt fel. Altheim szerint azonban a hunok egyik legfontosabb történelmi hatása az volt, hogy a germánságot egy sorskérdés elé állította. A hunokkal való összeütközés és a hunok harca a nyugatrómai birodalommal kényszerítette a germánokat döntő választásra. “Mindazok a törzsek, amelyek (a katalaunumi mezőkön) szembeszálltak a hunokkal . . . , befogadták a későrómai kultúrát és a katolikus hitet, összeolvadtak a római lakossággal és ezzel együtt megteremtették a germán-román világot”, vagyis a mai Európa alapjait. A többiek valamennyien, amelyek megtartották az ariánus hitet és az elkülönülést a római és romanizált népektől, tönkre is mentek ebbe. Még két nézetet érdemes megemlíteni a hunoknak Európa szellemi fejlődésére gyakorolt hatásáról. Altheim azt mondja, hogy Európa pogány szellemi élete Attila után és tőle indíttatva a következő évszázadokban a legmagasabbra emelkedett. Gallus Sándor őstörténész, egy nemrég megjelent tanulmányában a lovasnomádság keletkezéséről és fejlődéstörténeti jelentőségéről pedig látszólag ellentétes tételt állított fel. Megállapítása szerint Attila és barbárjai egy olyan istenélményt és vallási gondolatvilágot képviseltek, amely a kereszténységgel lényegileg rokon volt, míg a római civilizáció sokistenhívésével alapjában keresztényellenes volt. Attila világtörténelmi jelentőségét Gallus tehát ép abban látja, hogy elindította a római birodalom végleges szétesését és utat nyitott a keresztény középkori kultúra szintézisének megteremtéséhez. Altheim és Gallus tételei közt csak látszólagos az ellentmondás. A hunok hatásának csak két különböző aspektusát mutatják. Mindkettő jellemző bizonysága azonban a lovasnomádság majdnem idealizáló átértékelésének, amely a modern történetírásban megfigyelhető. A birodalom összeomlásával még nem zárult le a hunok története. A pontuszi steppékre szorult rész lényeges alkotóeleme lett a későbbi óbolgároknak, akiknek neve: bolgár, ép azt jelenti, hogy keverék. A dunai bolgárok első uralkodócsaládja Imiktől, Attila legkisebb fiától és a pontuszi bolgár-birodalom alapítójától származtatta magát. A dunai bolgárok sorsa, beolvadásuk a meghódított szlávokba, a lovasnomád népek történetének ismét tipikus jelensége. Ez azonban a minket érdeklő területen kívül játszódott. le, tehát itt nem is foglalkozhatunk vele. Több mint száz évvel Attila halála után az avarok törtek be a Dunamedencébe. Mint a hunok, ők is Belső-Ázsiából származtak, a hatalmas utat azonban nem évszázadok, hanem évtizedek alatt tették meg. Joachim Werner, a müncheni koraközépkorkutató, joggal nevezte megjelenésüket BOGY AY: A lovasnomád népek — 385 —
