Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-09-01 / 9-10. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

Bekéék legnagyobb “hibája” (tudományos szempontból azonban feltétlenül erénye), az volt, hogy a küzdelem során nem sok hasznát tudták venni a marrizmus tanainak és így a harc idején megingathatatlannak látszó politikai hadállásainak sem. Maguk is a “régi iskola” tanítványai lévén, nem voltak képesek új nyelvészeti “filozófia” kialakítására. Ismerve a nyelvi tényeket a magyar nyelvtörténet, a magyar nyelvjárások, valamint a rokon nyelvek felől is, nem állhatták be a marrizmus szajkózói közé, hiszen ez egyúttal saját múltjuk, egész munkásságuk megtagadását is jelentette volna. Másrészt koruk miatt is képtelenek voltak egy új elméleti “átképzésre” s így csak oroszból fordított cikkek u> vagy a pártszókinccsel kapcsolatos történeti és szószármaztató glosszák formájában,!! valamint a kommunista irodalom új termékeinek lapjukban való állandó hirdetésével, i2 ismertetésével 13 és a pártértekezletek gyakran egészen ízlésben formában való üdvözlésével és tudományos folyóirathoz és tudósokhoz mindenképen méltatlan propagálásával keltették a “jobb elvhűség és nagyobb megbízhatóság” megjutalmazásra érdemes látszatát. 14 Ugyanakkor azonban mindent elkövettek abban a tekintetben, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaságot és folyóiratát, a Magyar Nyelvet is a magyar nyelvtudomány fentebb ismertetett, megszűnésre kényszerült intézményeinek a sorsára juttassák és helyébe a kommunista befolyásnak készségesen kaput nyitó Országos Néptanulmányi Egyesületet és annak lapját, a Magyar Nyelvőrt tétessék meg a magyar nyelvtudomány hivatalos fórumainak.

(Folytatjuk) * 11

10. Bubrich D. V.: Finnugor nyelvtudomány a Szovjetúnióban. Magyar Nyelvőr, LXXII. (1948), 1-7. — Mescsaninov I.: Az új nyelvelmélet mai állása. Uo. 97-106. — Gáldi László: Marr nyelvszemlélete. Uo. 228-235. — Erdődi József: A Szovjet Tudományos Akadémia munkaterve az 1948-as évre. Uo. 144. Mindezek a cikkek egyetlen évfolyamban jelentek meg.

11. Pl. Waldapfel József: Elvtárs. Uo. 31. — Ugyancsak ide tartozik a Nyelvőr buzgólkodása az orosz vonatkozások szapora tárgyalása tekintetében. így pl. a folyóirat ú. n. “centenáris száma” (1948, 4. szám) március 15.-e és a szabadságharc emlékét megcsúfolva egyszerre három orosz vonatkozású cikket is közöl.

12. L. többek között a kérdéses folyóirat LXXII. kötete május-juniusi és szeptember-októberi számának borítólapjait.

13. így találjuk a LXXII. kötetben Lengyel Béla cikkét az új kommunista “nagy regényről” (i. h. 18-21), Zsoldos Jenő ismertetését Sásdi Sándor Nyolc hold föld-jéről (i. h. 36-37), Tímár Magdáét Nagy István Erdélyi utón c. kötetéről (i. h. 37-39), Komor Ilonáét az Új Könyvtárról (i. h. 39-42), Beke Ödönét az Orosz népmesék c. kötetről! (i. h. 42-44).

14. Beke Ödön: A Magyar Nyelvőr a tanácsköztársaság idején (i. h. LXXIIL, 193-200). Ugyancsak jellegzetes a LXXV. (1951. évi) kötet 1-2 lapjain az MDP II. kongresszusának üdvözlése.

— 362 —