Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-06-01 / 6-8. szám

ÚJ MAGYAR ÚT pályájának jelentős hányada, s ha most a közönség kezébe veszi ezt az elbeszélést, lehetetlen vissza nem emlékeznie az Ormányság népének tragikus pusztulására, az egyke ke­gyetlen “szociális kötelezettségére”, a saját földjéért mindenre kész ma­gyar parasztságra, stb. És természe­tesen az országos visszhangot keltett vita résztvevőire, irodalmi perekre, sajtónyilatkozatokra, hivatalos és magán megnyilatkozásokra, amelyek ezt az egész problémát, Kodolányi drámája nyomán kisérték. A kötet többi novellái is erőtel­jesek, színesek. Kodolányi egyik nagy erőssége gazdag népnyelvi is­merete, részletes szociográfiai tájé­A legújjabb Petőfi-könyv ILLYÉS GYULA. Petőfi. Ne­gyedik átdolgozott kiadás. Mü­veit Nép Könyvkiadó. Budapest, 1954., 252 old. Előző kiadásai a jelen kötetben 239 oldalt tesznek ki. A 12 évvel azelőtt megjelent első kiadás, és az utána következő többi alig bővült mással, mint Petőfi - versidézettel. Teljesen új fejezet a Petőfi halála című (241-252). Ebben megkísérli a köztudatba is átment, hamis Petőfi­­legendát szétoszlatni. Új, egészen perdöntő forrásanyagot Illyés Gyula sem tudott felfedezni. A háború után, 1945. augusztusában, szemé­lyesen is felkereste és bejárta Se­gesvár és Fej.éregyháza környékét, a végzetes csatateret, de újabb nyo­mokra nem talált. Részletes beszá­molót arról a szemleútról azért nem is készített. Illyés Gyula nem mond újat Petőfi halálának körülményei­ről, hanem jobban megrostálja, ki­válogatja és egészbe fűzi azokat az egykorú értesüléseket, melyek sze­rint Petőfi a segesvári csatatéren 1849. július 31-én, a koraesti órák­kozottsága, tehát az, hogy a népi témákban valóban a “megszólalásig” otthonosan mozog. S ha most Ko­dolányi János kilép magányából, amelyet saját belső ethikai normái kényszerítettek rá (hiszen a kommu­nisták bármikor szívesen fogadták volna ezt a tiszta tollú magyar írót a saját hamis hangú énekeseik so­rában), míg a mai hivatalos, elnyomó rendszer a saját szekerének a tolá­sát várja tőle, mi, a Magyarországon némán figyelő milliókkal együtt a magyar sorskérdésekben immanen­sen meglevő igazság szolgálatát vár­juk ettől a nagy magyar írótól. B. E. ban rohamozó orosz lovas-csapatnak esett áldozatául. Véleményét két szemtanú jelentésére építi. Az egyik Lengyel József honvédorvos, aki u­­toljára látta Petőfit életben, halála előtt mintegy félórával, amint gya­logszerrel menekült a szemhatáron feltűnő orosz lovasok elől. A másik, forrásul szolgáló koronatanú Heyde osztrák ezredes, aki az ütközet után már csak a halott Petőfit láthatta. Heyde jelentését a bécsi császári titkos levéltár őrizte meg. Ez a je­lentés tartalmazza Petőfi személyle­írását, ruházatának, a holttest mel­lett talált tárgyaknak, s a Bemtől származó haditerveknek hézagos lel­­tárbafoglalását. Az életrajznak az első 3 kiadás­ban közzétett anyagáról már annak­idején kedvező ítéletet mondott az irodalmi közvélemény. Méltán te­kintették a legjobb Petőfi-monográ­­fiának. Nagy előnye, hogy nemcsak az érzelmi hevület csúcsán reformo­kért küzdő Petőfit mutatja be, ha­nem a jóval nagyobbszámú hétköz­napok embere is nem egy jellemző vonásában bontakozik ki a szemünk előtt. Wagner Ferenc. — 336 —

Next

/
Thumbnails
Contents