Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
ÚJ MAGYAR ÚT pályájának jelentős hányada, s ha most a közönség kezébe veszi ezt az elbeszélést, lehetetlen vissza nem emlékeznie az Ormányság népének tragikus pusztulására, az egyke kegyetlen “szociális kötelezettségére”, a saját földjéért mindenre kész magyar parasztságra, stb. És természetesen az országos visszhangot keltett vita résztvevőire, irodalmi perekre, sajtónyilatkozatokra, hivatalos és magán megnyilatkozásokra, amelyek ezt az egész problémát, Kodolányi drámája nyomán kisérték. A kötet többi novellái is erőteljesek, színesek. Kodolányi egyik nagy erőssége gazdag népnyelvi ismerete, részletes szociográfiai tájéA legújjabb Petőfi-könyv ILLYÉS GYULA. Petőfi. Negyedik átdolgozott kiadás. Müveit Nép Könyvkiadó. Budapest, 1954., 252 old. Előző kiadásai a jelen kötetben 239 oldalt tesznek ki. A 12 évvel azelőtt megjelent első kiadás, és az utána következő többi alig bővült mással, mint Petőfi - versidézettel. Teljesen új fejezet a Petőfi halála című (241-252). Ebben megkísérli a köztudatba is átment, hamis Petőfilegendát szétoszlatni. Új, egészen perdöntő forrásanyagot Illyés Gyula sem tudott felfedezni. A háború után, 1945. augusztusában, személyesen is felkereste és bejárta Segesvár és Fej.éregyháza környékét, a végzetes csatateret, de újabb nyomokra nem talált. Részletes beszámolót arról a szemleútról azért nem is készített. Illyés Gyula nem mond újat Petőfi halálának körülményeiről, hanem jobban megrostálja, kiválogatja és egészbe fűzi azokat az egykorú értesüléseket, melyek szerint Petőfi a segesvári csatatéren 1849. július 31-én, a koraesti órákkozottsága, tehát az, hogy a népi témákban valóban a “megszólalásig” otthonosan mozog. S ha most Kodolányi János kilép magányából, amelyet saját belső ethikai normái kényszerítettek rá (hiszen a kommunisták bármikor szívesen fogadták volna ezt a tiszta tollú magyar írót a saját hamis hangú énekeseik sorában), míg a mai hivatalos, elnyomó rendszer a saját szekerének a tolását várja tőle, mi, a Magyarországon némán figyelő milliókkal együtt a magyar sorskérdésekben immanensen meglevő igazság szolgálatát várjuk ettől a nagy magyar írótól. B. E. ban rohamozó orosz lovas-csapatnak esett áldozatául. Véleményét két szemtanú jelentésére építi. Az egyik Lengyel József honvédorvos, aki utoljára látta Petőfit életben, halála előtt mintegy félórával, amint gyalogszerrel menekült a szemhatáron feltűnő orosz lovasok elől. A másik, forrásul szolgáló koronatanú Heyde osztrák ezredes, aki az ütközet után már csak a halott Petőfit láthatta. Heyde jelentését a bécsi császári titkos levéltár őrizte meg. Ez a jelentés tartalmazza Petőfi személyleírását, ruházatának, a holttest mellett talált tárgyaknak, s a Bemtől származó haditerveknek hézagos leltárbafoglalását. Az életrajznak az első 3 kiadásban közzétett anyagáról már annakidején kedvező ítéletet mondott az irodalmi közvélemény. Méltán tekintették a legjobb Petőfi-monográfiának. Nagy előnye, hogy nemcsak az érzelmi hevület csúcsán reformokért küzdő Petőfit mutatja be, hanem a jóval nagyobbszámú hétköznapok embere is nem egy jellemző vonásában bontakozik ki a szemünk előtt. Wagner Ferenc. — 336 —
