Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
WARGA GERZSON Amerika számokban Amerika! Milyen misztikus csábító ereje volt ennek a szónak gyerekkorunkban. Aligha vannak olyanok közöttünk, akik sohasem vágyakoztak Amerikát megismerni, akik sohasem szerettek volna átkelni az Atlantióceánon, hogy meglássák a newyorki felhőkarcolók csodálatos kontúrját, a lenyugvó nap vörös alkonyában. Tulajdonképen nehéz volna megmondani, mi is volt az, ami vonzott bennünket, már mint gyermekeket az Újvilág felé. Mi volt az a különös vonzóerő, az a bűvös hatalom, ami a júniusi derűs napsütésben azt mondatta velem kilenc éves koromban “Kiszökök Amerikába!” S mikor szorongó szívvel végre meg mertem nyomni a kapucsengőt, féligmeddig meg is voltam győződve arról, hogy ha megfeddnek, szigorúan megbüntetnek első rossz bizonyítványomért, meg sem állok Amerikáig. Miért éppen Amerika tett szert ilyen különös szimbolikus jelentőségre előttünk? Miért volt más, mint Anglia vagy Kína? Más mint Ausztria vagy Franciaország? Mi volt az oka ennek? Talán Kolumbusz utazásai, melyekről olyan sokat olvastunk? Talán a nagy távolság? Talán “Az utolsó mohikán” romantikája? Kétségtelen, hogy mindezek közrejátszottak, csak úgy, mint az anyagi jólét, a nagy gazdagság, valamint a korlátlan lehetőségek. De ezen túlmenően ott volt az amerikai ideálizmus számos megnyilatkozása is. Az “amerikai nagybácsik” bőkezűsége és nagylelkű küldeményei, a szabadság, melyről oly sokat hallottunk, valamint az a készség, amivel az üldözötteket mindig befogadták. Menedéket kapott az is, aki valami rossz fát tett a tűzre otthon, s talán még az is, aki éppen a rossz bizonyítványa miatt bújdosott el hazulról. Később, csak sokkal később tudtuk meg, hogy mindig szivesen látták azokat is, akiknek politikai okokból kellett elmenekülniök szülőföldjükről. Közülünk is legtöbben így jutották Amerikába, amikor a régi misztikus vágyakozás ideje már elszállt fejünk felett, s egyikünkmásikunk már higgadt vérmérséklettel s gyérülő hajjal került az újhazába. Még ha azonban józan szemekkel nézzük is a világot magunk körül, csodálkozással vegyes ámulattal tekintünk erre a hatalmas országra, amely második hazánkként fogadott be bennünket. Ha a mindennapi kenyérért folytatott küzdelemben egy pillanatra megállunk, s rendezni igyekszünk a minden oldalról ránk törő friss impressziók óriási tömegét, akkor okvetlenül szemünkbe tűnik néhány érdekes és sokatmondó számadat. Azt talán mindannyian tudjuk már, hogy Magyarország majdnem pontosan ugyanolyan nagy, mint Indiana. Arra talán már csak kevesebben gondoltunk, hogy a 48 amerikai állam közül 36 nagyobb, mint Indiana vagy Magyarország. Ha egy pillantást vetünk a világ térképére, az is rögtön a szemünkbe ötlik, hogy az Egyesült Államok területe nagyobb, mint az ausztráliai kontinens egész kiterjedése s nem sokkal — 326 —
