Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-06-01 / 6-8. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

köztársasági hadsereg tisztje, előzőleg MÁV-felügyelő volt. Helsinkiben, 1952-ben 60 m. 34 cm.-es dobással új világrekordot állított fel, amivel olimpiai bajnokságot is nyert.

Földessy Ödön, távolugró. A Testnevelési Főiskola hallgatója. A helsinki-i olimpiász harmadik helyezettje. Főiskolai világbajnok. Alma: megugrani a nyolc métert.

Kovács József, távfutó. Könnyűsúlyú, alacsony szabolcsi gyerek. Nyíregyházán született 1926-ban; textilgyári tisztviselő. Alacsony termetéért és szenzációs sporteredményeiért a “kis-nagy magyar futó”-nak becézik. Akkor lett világhírű, amikor 1953-ban 5000 m.-en megverte a jelenlegi világrekordért, a szovjet Kuc-ot. Az atlétika történetében kevés ehhez hasonló versenyt futottak. Akik látták, még ma is beszélnek róla. A start után Kuc hamarosan lerázta magáról a kis Kovácsot és a második kör végén 100 m.-rel vezetett. Ezt az előnyét a tizedik kör végéig meg is tartotta. Ekkor Kovács szédületes nyolcszázas hajrába kezdett és a célegyenes elején beérte Kuc-ot. Kuc erősített, Kovács azonban nem engedett és erősíteni is tudott. Öldöklő hajrában egy méterrel verte meg a szovjet csodafutót. Ideje: 14:01.2 volt.

1954-ben aratta legnagyobb diadalát, amikor a Budapesten megrendezett magyar-csehszlovák atlétikai mérkőzésen 10,000 méteren megverte Zatopek-et. Zatopeket ezen a távon még soha senki le nem győzte. A verseny alatt Zátopek taktikája nem érvényesült, mert bármilyen tempót próbált, Kovács átvette és valósággal hozzátapadt ellenfeléhez. Az utolsó körben Kovács átvette a vezetést és igen erős hajrában hat méterrel verte meg Zatopeket. Ideje: 29:09 perc, aminél csak Zátopek futott jobbat a világon. Kovács Csapiár András volt magyar bajnok tanítványa.

Az amerikai lapok ez év május 28. és 31-i számaikban igen nagy elismeréssel írtak Tábori László és Iharos Sándor magyar atléták londoni, világviszonylatban is szenzációs eredményeivel kapcsolatban. Tábori László a “csoda” mérföldön négy és fél méterrel verte meg Chataway-t és Hewson-t. Ideje: 3:59 perc. Ő az első magyar atléta (világviszonylatban harmadik), aki az egy mérföldet négy percen belül futotta. Róla nem sokat tudunk. Most lépett ki a hadseregből. Új nevelés.

Két nappal később Iharos Sándor két mérföldön 8:33.4 perccel új világrekordot futott és ezzel kerek hét hásodpercel javította meg Reiff 8:40.4 perces világrekordját. Tábori és Iharos londoni eredményeivel kapcsolatban írta a washingtoni Evening Star, hogy: “Magyarország új atlétikai hatalom.”

Tumpek György, világhírű 100 m.-es pillangózó. Csepeli inasgyerek volt, ma már szakmunkás. Még nem olimpiai bajnok, de világrekorder. A 200 m,-es pillangó-úszásban Európa-bajnok. Új stílust hozott a pillangó-úszásba, amennyiben lábmozgása hasonló a szabadstílusú úszó függőleges irányú lábmozgásához.

Kovács Pál, volt m. kir. tüzérszázados, jelenleg a Ganzvagongyár mérnöke. A magyar kardvívás legkiválóbb képviselője, a Ludovika Akadémia neveltje, Borsody László, később pedig Szűcs János tanítványa. Többszörös magyar bajnok, kétszer nyert világbajnokságot, három esetben a győztes olimpiai csapat tagja, Helsinkiben pedig egyéni olimpiai bajnokságot nyert. Nem lehet felsorolni, hány nemzetközi és hazai verseny győztese.

— 312 —